2015. november 11., szerda

Így adózunk 2016 januártól!


Új adótörvény 2016 – Rengeteg adóváltozás jön 2016-ban – 4 millió embert érint!http://online-kalkulator.hu/uj-adotorveny-2016-rengeteg-adovaltozas-jon-2016-ban-4-millio-embert-erint/
Szerző: Adózás - adóhírek - adóbevallás2015. november 11.

adóváltozások 2016 - mi mennyi 2016

Adóváltozások 2016

ÁFA
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) vonatkozásában a módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.
A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.
HIPA módosítás
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
Tao és osztalékadó módosítások
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:
  • A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.
  • Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
  • Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
  • Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.
Sokan jól járhatnak a növekedési adóhitellel
Megközelítőleg 18 ezer vállalat vehetné igénybe az összesen 21 milliárd forintnyi hitelt a növekedési adóhitelprogram keretében. Túlnyomórészt a kkv-szektor szereplői érintettek, de a legnagyobb hitelekhez az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek juthatnak majd.
Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.
A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.
Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.
A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.
SZJA változások
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) vonatkozásában a módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.
A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.
A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.
Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.
A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

2015. január 27., kedd

Adóbevallás határidő

határidő
bevalláshoz kapcsolódó teendő
február 2.
Munkavállalói nyilatkozat a munkáltatói adó-megállapítási igényről
A kifizetők a 14M30-as nyomtatványon igazolják a tavalyi jövedelmet a munkavállalók részére
február 16.
Az egyszerűsített – az adóhivatal közreműködésével készülő – bevallás választásáról szóló nyilatkozat beküldése a NAV-hoz
február 25.
Egyéni vállalkozók, áfafizetésre kötelezett őstermelők és magánszemélyek szja-bevallása
április 30.
A munkáltatói adómegállapításról szóló igazolás kiadása a munkavállalók részére
május 20.
a  1453, a 1453E, a 1453ADÓNYILATKOZAT, a 14M29 (munkáltatói adó-megállapítás) jelű bevallás beküldése, rendelkezés az 1+1 százalékról

2014. október 25., szombat

Az elektronikus adóbevallás néhány lépésben

Hamarosan jön a 2015-ös adóbevallás is, jó ha ezt tudja :

1.      Az elektronikus bevallás beküldéséhez rendelkezni kell Ügyfélkapu regisztrációval, valamint a bevallásban érintett adózóhoz benyújtott regisztrációs adatlappal. erről bővebben itt olvashat. (Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez)
2.      Mielőtt az első bevallás elküldésre kerülne, szükséges ellenőrizni a regisztrációt a magyarorszag.hu honlapon. Ügyfélkapu bejelentkezéskor meg kell adni az Ügyfélkapu regisztrációkor választott felhasználó nevet és az egyszer használatos kód aktiválásakor megadott jelszavat.
3.      Az adószakmai valamint a vámterület önadózás útján benyújtandó bevallások beküldésének lehetőségei, lépései a NAV-kapu segítségével.
3.1.   Közvetlenül az ÁNYK keretprogrammal történő beküldés lépései
a.)    az ÁNYK nyomtatvány kitöltése
b.)    a nyomtatvány kitöltési helyességének ellenőrzése
c.)    a keretprogram Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre menüpont használata, mely elkészíti a küldhető, titkosított nyomtatványt
d.)    a Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány közvetlen beküldése az Ügyfélkapun keresztül menüpont használata után meg kell adni az Ügyfélkapus felhasználó nevet és jelszót
e.)    a nyomtatvány sikeresen elküldésre került
3.2.   A magyarorszag.hu honlapon keresztül történő beküldés lépései
a.)    az ÁNYK nyomtatvány kitöltése
b.)    a nyomtatvány kitöltési helyességének ellenőrzése
c.)    a keretprogram Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre menüpont használata, mely elkészíti a küldhető, titkosított nyomtatványt
d.)    a magyarország.hu honlapra történő belépés után (felhasználó név / jelszó megadása után) a Dokumentumfeltöltés menüpontot kell választani
e.)    a „Kiválasztás” gomb megnyomása után a saját számítógépén található .kr kiterjesztésű file- kell feltölteni mely a c.) pontban leírtak elvégzése után készült el.
Mindkét esetben fontos megjegyezni, hogy a beküldés után kapott nyugta (mely az Értesítési tárhelyen található) csak a továbbítás tényét rögzíti, ez még nem garantálja a beküldött bevallás feldolgozását. Az esetleges hibákról, hiányosságokról a NAV a feldolgozás során értesíti az adózót, mely szintén az Értesítési tárhelyen tekinthető meg.
4.      Az elküldött bevallással kapcsolatos további lekérdezési lehetőség  az eBEV Portálon hajható végre, melyről bővebben  itt olvashat. (Az eBEV Portál felhasználói dokumentációja v5.4)

2014. január 15., szerda

Indul a 2014-es adóbevallás roham !

Kezdődik az adóbevallás nyomtatványok postázása, és mindenkinek vallani kell a 1353any adónyomtatvány segítségével a korábbi évi bevételeiről !

      Adóbevallás és nyomtatványok letöltése 

 

         Adóbevallás határidők 2014-re


Határidők :
Határidő Kötelezettség/választható lehetőség
január 31. nyilatkozat benyújtása a munkáltatói adó-megállapításról
február 17. nyilatkozat az egyszerűsített bevallás kéréséről (választható)
február 25. egyéni vállalkozók, áfa fizetésre kötelezett őstermelők és magányszemélyek, valamint evás egyéni vállalkozók szja-bevallása
május 20. magánszemélyek szja-bevallása, illetve az adónyilatkozat beküldése


--------------------------




Nyomtatványok : 





















A személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás benyújtásához az alábbi három lehetőség áll rendelkezésre. A kiválasztott gombra történő kattintással számítógépére automatikusan letöltődik az SZJA megfelelő bevallási nyomtatványának internetes programja (ANYK53), valamint a hozzá tartozó súgó.
1353 személyi jövedelemadó bevallás
1353NY jelű nyilatkozat az egyszerűsített SZJA-bevallás elkészítéséhez
1353Adónyilatkozat















































2013. október 10., csütörtök

Bevallás-letöltése, kitöltése - útmutató !


Frissítés:   Teljes program súgó, Telepítési leírás.
Amennyiben itt a honlapon látható "SZJA" feliratú képre kattintva érkezett erre az oldalra, akkor feltételezhetően 64 bites operációs rendszeren 64 bites böngészőt használ. Ebben az esetben, kérjük, a 'Használatához szükséges feltételek' címet követő felsorolás második pontjában, a 64 bites operációs rendszerekre vonatkozóan megadott linket nyissa meg.
  Szja
A Java-alapú programok használatához ajánlott legkényelmesebb út a WebStart-os verzió választása.

Egyre többet adózunk

A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához közel 1 millió 298 ezer adóalany nyújtott be 2012. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallást, tízezerrel többen, mint előző évben – közölte a NAV szerdán. A budapesti és Pest megyei magánszemélyek által megszerzett jövedelmek összege 71 milliárd forinttal emelkedett, családi kedvezményt pedig 21 ezerrel többen vettek igénybe.

A régió adózói 2 983 milliárd forint összegű összevont jövedelmet vallottak, mely legmeghatározóbb elemének (90 százalék) továbbra is a bérjövedelem (2 685 milliárd forint) bizonyult. A munkaviszonyból származó jövedelmek összege 3 százalékkal növekedett. Az alkalmazottak éves szinten átlagosan 99 ezer forinttal több fizetést vihettek haza, mint 2011-ben. Az éves átlagos bér 2 millió 504 ezer forint volt.
Százmillió forintot meghaladó bérjövedelemről százkét magánszemély adott számot. A régió és egyben az ország legnagyobb (teljes egészében munkaviszonyból származó) összevont jövedelemmel rendelkező adóalanya 760 millió forint jövedelmet vallott, amelyet 154 millió forint adókötelezettség terhelt.
Az elmúlt évben 21 ezerrel többen vettek igénybe családi kedvezményt. Összege mindösszesen 9 320 millió forinttal (2,6 százalékkal) nőtt és meghaladta a 349 milliárd forintot. Az igénybe vevő magánszemélyek átlagosan 1 millió 149 ezer forinttal csökkentették adóalapjukat.

2013. szeptember 26., csütörtök

Adóbevallás-2014: Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK - AbevJava Program Letöltés)

Frissítés:   Teljes program súgó, Telepítési leírás.
Amennyiben itt a honlapon látható "SZJA" feliratú képre kattintva érkezett erre az oldalra, akkor feltételezhetően 64 bites operációs rendszeren 64 bites böngészőt használ. Ebben az esetben, kérjük, a 'Használatához szükséges feltételek' címet követő felsorolás második pontjában, a 64 bites operációs rendszerekre vonatkozóan megadott linket nyissa meg.

  Szja

A Java-alapú programok használatához ajánlott legkényelmesebb út a WebStart-os verzió választása.
Használatához szükséges feltételek
  • A számítógép rendelkezzen internetes kapcsolattal
  • A számítógépre legyen telepítve a Java Runtime Environment – JRE 1.6 vagy ennél frissebb verziója.  Az Ön számítógépéhez szükséges legfrissebb verzió - automatikus felismerés!! - letölthető  innen  (Csak 32 bites op.rendszer esetén!!)
    FIGYELEM - 64 bites op. rendszer esetén a JRE letöltése más módon történik, itt olvashat erről. 
  • Annak ellenőrzéséhez, hogy internetkapcsolattal rendelkező számítógépe alkalmas-e a javás programok használatához kattintson ide
A telepítés főbb lépései
  1. Az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK - AbevJava) keretprogram letöltésre felkínált lehetőségei közül válassza az 'AbevJava  Java WebStart – kattintson ide a telepítéshez'  verziót. 
    Ha nincsenek speciális igényei, minden feltett kérdésre fogadja el a felkínált választ
  2. A kiválasztott nyomtatványkitöltő program esetén szintén válassza az első helyen felkínált WebStart lehetőséget, s ha tartozik hozzá aktív súgó Java WebStart, akkor azt is telepítse.
  3. Újabb nyomtatványkitöltők esetén csak a 2. lépést kell ismételni. A keretprogram ismételt telepítésére csak verzióváltás esetén lehet szükség – erre alkalmanként külön felhívjuk a figyelmet.
Az elektronikus bevallás (ügyfélkapus kapcsolat) ellenőrzéséhez használja a 09teszt programot.
FONTOS! A v1.1.1 (vagy ennél magasabb verziójú) keretprogram csak a 2008. december 20. után letöltött Java-alapú programokkal működik helyesen, mert ezek - technikai okok miatt - verzióváltás nélkül lettek újrafordítva a WebStart-os funkcionalitás biztosítása érdekében.
További részletes tudnivalókat a csatolt, PDF formátumban letölthető dokumentumaink tartalmaznak.


Kapcsolódó anyagok
Letölthető dokumentumok

NAV adóztatási számlaszámok

NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke 2014

2013. július 8., hétfő

Adóbevallás: Sok a hibás szja-bevallás!

Félmilliónál is több magánszemély rontotta el idén az adóbevallását. Arra is akad példa, hogy valaki a pontatlan kitöltés miatt kapja meg később az adóvisszatérítést - ismerteti a Magyar Nemzet szombati száma.
Linczmayer Szilvia, a NAV szóvivője a lapnak elmondta: június végéig 585 ezer személy bevallásában talált hibát az adóhatóság. Kisebb jelentőségű elírásokat az adóhatóság munkatársai maguk is kijavíthatnak, máskor azonban nélkülözhetetlen az adózó közreműködése.
 A júniusi előzetes adatok szerint valamivel több mint egymillió ember igényelt vissza adót, az igénylések teljes összege meghaladja a 37 milliárd forintot. Eszerint egy-egy személy átlagosan nagyjából 37 ezer forintot várt vissza.
   
Június közepéig több mint félmillió igényt teljesített az adóhatóság, s az összeg nagyobb része, 25,6 milliárd forint célba is ért. A NAV 735 esetben csúszott ki a 30 napos határidőből, késedelme miatt összesen 280 ezer forintot fizetett azoknak a magánszemélyeknek, akik emiatt később kapták meg a pénzüket. A hatóság késlekedése így esetenként átlagosan 380 forintba került.
   
Az adóhivatal az idén is számos esetben ellenőrizte az összeg kifizetése előtt, hogy az adóvisszaigénylés megalapozott-e, május végéig nagyjából 8200 ilyen vizsgálatot fejezett be. Az esetek közel felében, 3661 esetben azt tapasztalta, hogy a kérelem megalapozatlan. Ezekben a bevallásokban összesen 208 millió forintot igényeltek vissza jogosulatlanul. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a jogosulatlanul visszaigénylők több mint 77 millió forint fizetési kötelezettséget nem teljesítettek - ismerteti a lap.

2013. május 21., kedd

Adóbevallás 2013 ma éjfélig ! Kedd éjfélig le kell adni a tavalyi évről készített adóbevallásunkat

Kedd éjfélig le kell adni a tavalyi évről készített adóbevallásunkat, de az adózók negyede hagyta ezt az utolsó napra. Aki nem vall, akár 200 ezer forintos büntetést is kaphat, és nem rendelkezhet az adója 1+1 százalékáról. A leggyakoribb hibák elemi figyelmetlenségekből fakadnak, mint például, hogy nem írjuk alá az összes szükséges helyen, vagy a bankszámlánk számát írjuk rosszul, rossz helyre vagy sehova. Ha 150 ezer forintnál kevesebbel tartozunk, kérhetünk részletfizetést. Ha járna, de nem jön az adóvisszatérítés, érdemes rákérdezni, hátha csak elsikkadt.

Legkésőbb kedden le kell adni az adóbevallást, és a hazai szokások szerint százezrek fogják az utolsó pillanatban kitölteni a vonatkozó ívet. Lehet, hogy a sietségnek is betudható, de nagyon sokan hibáznak a kitöltéssel, pedig rengeteg kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha pontosan és megfelelően kitöltve adjuk le a bevallást.

A leggyakoribb hibák egyszerűek, a leggyakoribb például, hogy nem írjuk alá a bevallásunkat (több helyen is szükséges), de az is sokszor előfordul, hogy nem jelöljük meg, hogy visszaigénylés jár, rosszul adjuk meg a bankszámlánk számát vagy a lakcímünket (vagy meg se adjuk), esetleg a gyerekkedvezményt felejtjük el felírni a nyomtatványra. Meglepő, de sokan egyszerűen visszaküldik a kitöltetlen bevallólapot. A túlbuzgók kitöltetik a munkáltatójukkal, aztán beadják ők is külön az adóbevallásukat, ami szintén nem jó megoldás.

Hiánypótlást is kérhetnek

A hibásan kitöltött bevallásokat kétféleképpen lehet javítani. Egyrészt a számítási hibát és más hasonló elírást, mint az fent említett névelírást maga az adóhatóság kijavítja, és ha ez a javítás az adó-visszatérítés összegét érinti, a kijavítástól számított 30 napon belül a NAV értesít bennünket. Ilyenkor nem az általunk igényelt összeget, hanem  a már javítottat kapjuk a számlánkra.
ado
Másrészt, ha nélkülünk nem javítható a bevallás, az adóhatóság határidő megjelölésével hiánypótlásra szólít fel. Ilyenkor a kiutalásra nyitva álló 30 nap a bevallás kijavításának napjától kezdődik.
Az adóhatóság egyébként nem mindig, de a legtöbbször tájékoztat bennünket az adóvisszatérítési kiutalás elmaradásáról és annak okáról. Így például adóhatósági javításnál a visszatérítendő összeg változásáról, a hiánypótlás szükségességéről, illetve arról, ha a pénzt valami miatt visszatartják. Akkor sem utalnak, ha adótartozásunk vagy más köztartozásunk van, ilyenkor a NAV visszatarthatja az utalást és levonhatja az államot megillető összeget.

Részletben is fizethetünk

Sokan elfeledkeznek róla, hogy ha 150 ezer forintnál kevesebb adót kell befizetni, akkor pótlékmentes részletfizetést lehet kérni, akár 6 hónapra is. Ekkor május 21-ig kell befizetni az első részletet, a program pedig jelzi, hogy mi a többi részlet határideje. A bevallásokat – a pünkösd hétfői munkaszüneti nap miatt – május 21-ig kell postára adni vagy a NAV ügyfélszolgálatán leadni.
Azt is jó tudni, hogy 5 évig meg kell őriznünk minden igazolást, így a mostani adóbevallásunkat, jövedelemigazolásainkat és kapcsolódó egyéb iratainkat, mert 2018. december 31-ig bármikor újra elkérheti az állam.

Ha számítunk adóvisszatérítésre, de ha a bevallás elküldésétől számított 40 napon túl sem utalnak és tájékoztatást sem kapunk, akkor érdemes érdeklődni az ügyfélszolgálatokon vagy a megfelelő PIN kóddal a 06-40/ 20-21-22-es számon. Hiba ugyanis mindenhol, még a NAV-nál is előfordulhat.

2013. április 15., hétfő

Cafeteria és ajándékutalvány adózása

Az idén a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP), valamint az Erzsébet utalvány volt a cafeteria-rendszer legnépszerűbb eleme, és míg nyugdíjpénztári juttatást egyre kevesebben választanak - derül ki a c1 cafeteria, béren kívüli juttatási rendszereket működtető cég legfrissebb felméréséből.


A juttatások népszerűségét vizsgáló elemzés a c1 cafeteria szoftverben nyilvántartott több mint 30 000 munkavállaló aktuális cafeteria nyilatkozata alapján készült. A cég csütörtöki közleménye szerint 2013-ban a SZÉP kártya 28,4 százalékos részesedésével megőrizte vezető helyét, az Erzsébet utalvány pedig szorosan felzárkózott mögé 25,9 százalékkal az ajándékutalványok messze lemaradtak. A SZÉP kártya elsősége nem volt meglepetés a népszerűségi listán, de figyelemre méltó, hogy az Erzsébet utalvány a tavalyi ötödik helyről a másodikra jött fel.
A c1 cafeteria szerint ez azért is meglepően jó eredmény, mert míg SZÉP kártyát éves szinten akár 450 000 forint értékben lehet igényelni étkezés mellett szállásra és szabadidős tevékenységre is, addig a hagyományos étkezési Erzsébet utalványt legfeljebb 96 000 forint értékben, kizárólag étkezésre lehet használni.
Harmadik a népszerűségi listán az egészségpénztár; ezt a megkérdezettek 16,2 százaléka választotta a tavalyi 23,3 százalékkal, majd a helyi közlekedés következik 12,4 százalékos aránnyal. Nyugdíjpénztárt a megkérdezettek 9,5 százaléka kért, míg tavaly még 15,8 százalék.


Az Erzsébet utalvány elsősorban a pénztárak rovására tudott az idén erősödni - hívja fel a figyelmet a c1 cafeteria. Hozzáfűzik: ez két éves távlatból tekintve nem is meglepő, hiszen a melegétel-utalvány tavaly megszűnt adókedvezménye és az újonnan induló Erzsébet utalvány körüli bizonytalanságok következtében a dolgozók tavaly a kereteiket egyebek között a biztosabbnak ítélt egészségpénztárakba irányították.
A pénzek átirányítása azonban átmenetinek bizonyult, mert az Erzsébet utalványnak egy év alatt sikerült kiépítenie a szükséges működési feltételeket, és elnyerni a dolgozók bizalmát. Így az elvándorolt pénzek az idén visszaáramlottak az étkezési célú felhasználáshoz, mindenekelőtt az Erzsébet utalványhoz.
Ezzel az egészségpénztár és a helyi közlekedés súlya is visszatért a két évvel ezelőtti szintekre, míg a nyugdíjpénztár súlyának több mint 40 százalékát veszítette el két év alatt.
A hatodik helyre erősödött a sorrendben a lakáscélú támogatás, amely népszerűsége megnégyszereződött ugyan tavaly óta, de még így is 1,5 százalék alatt maradt.A juttatásokat a felhasználás célja szerint vizsgálva kiderül, hogy az étkezési célú felhasználás igen magas, 45,3 százalék. A SZÉP alszámlák megoszlása is az étkezések elsődlegességét tükrözi, hiszen az idén vendéglátás alszámlára érkezett a SZÉP juttatások közel kétharmada, 63 százaléka. Ténylegesen azonban még ennél is nagyobb lehet az étkezés aránya, ha figyelembe vesszük, hogy a szálláshely alszámla egyenlege szálláshelyen való étkezésre is felhasználható.

Miért maradtak le az ajándékutalványok ? Ezért :

A törvényi háttér rövid kivonata:

  • A korlátlan értékben adható juttatás adója: 51,17%
  • Emellett akár csekély értékű ajándékként is adható évente három alkalommal a minimálbér 10%-ának erejéig, azaz 3*9 800 Ft értékben a munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozóiknak 51,17%-os adó mellett.
  • A korlátlan értékben adható juttatás szabályait az Szja törvény 70. § (1a) bekezdése tartalmazza.
  • Az Szja törvény 70. § (3) bekezdése tartalmazza a csekély értékű ajándék juttatásának szabályait.


Jogszabályok:

  • 70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
    • a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
    • b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;
    • c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

2013. április 4., csütörtök

Adóbevallás határideje: mikor mit kell bevallani ?

A bevallás első határideje január 31-e. Eddig az ideik kell a munkáltatónak az előző évre vonatkozó jövedelemigazolásokat, illetve az egyéb kifizetői jövedelemigazolásokat. A munkáltató mellett a munkavállalónak is van erre a határidőre kötelessége, mégpedig az arról való nyilatkozás, hogy a munkáltató készítse-e el számukra az adóbevallást.

A következő határkő 2013. február 15-e. Eddig az időpontig minden adózónak meg kell kapnia azokat az igazolásokat, amelyek adókedvezményre jogosítják őket, illetve nyilatkozniuk kell arról, ha egyszerűsített adóbevallást kérnek. Amennyiben nem teszi meg valaki a nyilatkozatot időben, akkor annak jogvesztő hatálya van. Érdemes tehát nagyon odafigyelni. Következő dátumunk 2013. február 25-e, ameddig az 1253-as bevallást kell eljuttatni az adóhatósághoz mindazoknak, akik magánvállalkozók, eva-adózást választottak, illetve az ÁFA hatálya alá tartozó őstermelőknek.

Következik 2013. március 21-e, ameddig át kell adnia azoknak az adózóknak a különféle kifizetői igazolásokat, de csak abban az esetben természetesen, ha az adóbevallást a munkáltatóval kívánja az adózó elkészíttetni. Azok az adózók, aki egyszerűsített adóbevallást kértek, azoknak az adóhatóság 2013. április 30-ig kiküldi az általuk elkészített bevallást.

A legfontosabb az SZJA : dátum 2013. május 21-e. Eddig a határidőig kell az önadózóknak az adóhatósághoz eljuttatni a bevallásukat, úgyszintén a csökkentett adótartamú bevallásokat. Ugyanez a határideje az április 30-ig az adózóknak kiküldött egyszerűsített bevallásoknak a visszaküldésének, illetve a munkáltató által elkészített bevallások eljuttatása a munkavállalókhoz. Eddig lehet rendelkezni az 1+1 %-ról is, és végül eddig kell az adónyilatkozatokat beküldeni az adóhatósághoz. A bevallást 1253any és 12m30 nyomtatványokon is le lehet adni.

A következő időpont 2013. június 10-e, amely határidőig van lehetősége a munkáltatóknak továbbítaniuk az általuk elkészített bevallásokat az adóhatósághoz. A továbbítást elektronikusan tehetik meg. Végül az utolsó határidő 2013. június 20-a. Eddig a határidőig küldi vissza az NAV azokat az egyszerűsített bevallásokat, melyeket újraszámoltak, és javítani kellett.

Szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. §-ának a) pontja a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzés szervezésével történő teljesíthetőségét a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében teszi lehetővé, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre.

A középfokú képzésre vonatkozóan a 2012. évben új szabályozási rendszer került kialakításra. A nemzeti köznevelésről szól 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. §-ának (1) bekezdésében rögzítettek alapján az Alaptörvényben foglalt ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga letételéig a magyar állam közszolgálati feladata.

Az Szt.-ben előírt alapelv a szakképzésben, hogy Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. Az első szakképesítés megszerzésének elsődleges helye tehát az iskolai rendszerű szakképzés. Ennek oka, hogy az iskolai rendszerű szakképzés tartalmában és minőségében szoros állami kontroll alatt áll, így érhető el az a cél, hogy mindenki hozzáférhessen, és a munkaerőpiacon releváns, minőségi képzést kapjon.

Ezért az Szt. megerősíti azt a korábbi szabályt, amely szerint a szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló számára az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és gyakorlati képzés, valamint a felkészítést követő első komplex szakmai vizsga ingyenes.

Az Szt. rögzíti azt is, hogy azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele térítésmentes, a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést nem kérhet. Az ingyenesség a tanuló szempontjából valósul meg, ami nem azt jelenti, hogy a képzés nem igényel forrást, hanem azt, hogy a költségvetés biztosítja. Ugyanakkor megfelelő és ésszerű korlátok beépítése is szükséges annak érdekében, hogy az erre a célra fordított  források jól hasznosuljanak. Ennek során figyelembe kell venni az Nkt. rendelkezéseit és az Szt., valamint az Szht. szakképzés-finanszírozásra vonatkozó szabályait is.

Az Szt. 84. §-ának (1)-(2) bekezdése a szakképzés finanszírozásával kapcsolatban kimondja, hogy a szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit – az Nkt. és a mindenkori költségvetési törvény alapján – az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit az Szt.-ben meghatározottak szerint a gyakorlati képzést szervező biztosítja. A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét az Szht. szabályozza.

A fenntartó és az iskola az Szt.-ben foglalt feltételekkel vehet részt a magyar állam szakképzési feladatainak megvalósításában. Az állam az Szt. szerint ingyenes képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít. Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott  feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója – amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége – akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött. A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait az Szt. 88. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint a Kormány rendeletben fogja meghatározni.

A szakképző iskolában az Szt. rendelkezései szerint folyó szakképzést az Nkt.-val összhangban felmenő rendszerben – a változásokat az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve, majd a soron következő tanévekben újabb évfolyamok számára – kell bevezetni.

Az Szt. az átmeneti rendelkezéseiben rögzíti, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezéseit – az Szt. 92. §-ában foglaltak figyelembevételével – első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.

Az Szt. 92. §-ában foglaltak alapján az Szt. hatálybalépését megelőzően indult képzéseket  a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény ( a továbbiakban: Régi Szt.) szabályai szerint kell befejezni azzal, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában a tanuló választása szerint az Szt. szerinti képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján beszámításra vonatkozó szabályok szerint.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és a Régi Szt. szabályai szerint szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhatott. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag az Nkt-ben és az Szt.-ben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható.

Az Szt. hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket tehát a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni. Ebből következően az átmeneti időszakban a két szakképzés-finanszírozási rendszer együtt jelenik meg és ezen átmeneti időszakban egyenrangúan kell figyelembe venni azokat a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél is.

Az Szt. 92/A. §-ának (11) bekezdése előírja, hogy a szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik. Az Szt. tehát a következő tanév előtt megkezdett képzések tekintetében nem teszi kötelezővé a szakképzési megállapodás megkötését. Tekintettel arra, hogy az Szt. 88. §-ának (3) bekezdésének f) pontja szerinti kormányrendelet még nem került kiadásra, így jelenleg egyetlen állami fenntartó sem rendelkezik még szakképzési megállapodással. A fenntartóknak nyáron nyílik majd lehetősége a szakképzési megállapodások megkötésére, 2013. szeptemberi hatállyal.

A fentiek alapján a jogalkalmazás során az alapelveket az Szt.-ben és az Szht.-ban szereplő konkrét szabályokat együttesen, egymást kiegészítve és erősítve kell figyelembe venni.

Az Szt. alapján a gyakorlati képzés háromféle formában folyhat. A szakképző iskolában, iskolai tanműhelyben vagy vállalati gyakorlati képzőhelyen, ez utóbbin belül tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében.

Az együttműködési megállapodás és a tanulószerződés megkötésének szabályai egységes, koherens rendszert alkotnak, és meghatározásra került, hogy a különböző iskolatípusokban, mely tanuló mikor és milyen feltételek esetén – szakiskolai és szakközépiskolai képzésben eltérő időben és feltételekkel - köthet tanulószerződést. A tanulószerződéssel kapcsolatos mindennemű megállapodás, annak megkötése, módosítása vagy felbontása írásban, gazdasági kamarai ellenjegyzéssel történik.

A fentiekből következően az Szt. alapján jogszabályszerűen megkötött – vagy az Szt. 92. §-ának (21)-(23) bekezdései szerint módosított - tanulószerződés és együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a nem állami fenntartású és szakképzési megállapodással nem rendelkező iskolák tanulóinak gyakorlati képzése során jelenleg is érvényesítheti az Szht. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti bruttó kötelezettség csökkentő tételeket, egészen a folyamatban lévő képzések befejezéséig. A 2013/2014-es tanévben, azaz 2013. szeptember 1-jétől és az azt követően kezdődött képzések tekintetében lesz feltétele felmenő rendszerben a szakképzési megállapodás megkötése a szakképzési hozzájárulás teljesítésének. Így a különböző időpontban indult képzések tekintetében eltérő szabályok alkalmazása szükséges.