2012. április 9., hétfő

Osztalékadó : Osztalékadó összege 2014

Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít.
>Az azévi törvény vonatkozik az adózásra, amikor az osztalék kifizetésre kerül, vagyis idén ez 2012-t jelenti.
Így fizetni kell 16 % szja-t (osztalékadó) továbbá ehot, mely az Eho tv. 3§ (2) szerint számítandó:
(3)7 A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 8 osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e)9 ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteher viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). A magyarországi székhelyű vállalatok által a 2012. évben kifizetett osztalékelőleg után levont 25 százalékos személyi jövedelemadót a 2012. évi beszámoló elfogadásakor a 2013. évben jóváhagyott osztalék utáni 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó adóelőlegeként kell érvényesíteni. "Bár a cégtulajdonosok az osztalék után ténylegesen fizetendő 16 százalékos és az előlegként megfizetett 25 százalékos adó különbözetét visszaigényelhetik, erre csak a 2013. évről benyújtandó adóbevallásban nyílik lehetőségünk" !
Az osztalékelőleg fizetésének egyéb szabályai azonban nem változtak, így érdemes ezeket ismételten, teljes körűen áttekinteni. Az osztalékelőleg fizetésére vonatkozó szabályokat a Gt. és a Számviteli törvény fogalmazza meg. Ezek szerint osztalékelőleg tárgyévben csak akkor fizethető, ha:
  1. Az osztalék fizetésének lehetőségét a társasági szerződés tartalmazza. (Gt. 133. §)
  2. Az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapját követő 6 hónapon belül, amennyiben a számviteli törvény szerinti beszámoló adatai alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, vagy a számviteli törvény 21. §-ában rögzített módon közbenső mérleget készítünk, s az osztalékelőleg fizetésére előírt fedezet ezzel igazolható. Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. (Gt. 133. §.)
  3. Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (Számviteli tv. 39. §. 4.bek)
  4. A tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. (Gt. 133. §. b.)
  5. Az osztalékelőleg fizetésről a taggyűlés dönt. (Gt. 141. §)
A közbenső mérleget – a Számviteli törvény 21. §-ának megfelelően:
  • A vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni.
  • Leltárral kell alátámasztani, és figyelembe kell venni minden az üzleti év végén kötelező értékelési korrekciót (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), jóllehet zárlati munkálatokat végezni, és a korrekciós tételeket könyvelni nem kell.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése