Telefonadó júliustól
A telefonadóként ismertté vált távközlési forgalmi adóról azt mondta: minden hír igaz, amit korábban tudni lehetett. Havonta első tíz perc ingyenes, afölött 2 forint percenként, magánszemélyek maximum 700 forintot adózhatnak havonta, az üzleti előfizetőknél 2500 forint lesz a korlát. A telefonadót a kormány eredeti terveinek megfelelően, júliustól bevezetik, azt ténylegesen augusztustól fizetjük. A nemzetgazdasági tárca úgy tervez, hogy a költségvetésbe idén 30 milliárd folyik be az új adóból. A miniszter szerint az adó a távközlési cégeket terheli – az nem egészen világos a jelen helyzetben, hogy ez csak beszedési kötelezettséget jelent-e (mint a biztosítási adó a biztosítóknak), vagy azt, hogy valóban a cégeknek, és nem az előfizetőknek kell adózniuk. Matolcsy György a héten egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszban elismerte: lehetséges, hogy a telefonadó bevezetése a kezdeti időszakban a beszélgetések időtartamának némi csökkenésével jár. Erre vélhetően rövid időn belül díjcsökkentéssel reagálnak majd a távközlési szolgáltatók, erősítve egyébként azt a tendenciát, hogy a telefonszolgáltatások költsége évről évre csökkenő. Ezért az esetleges fogyasztáscsökkenés nem lesz tartós, a korábbi évekhez hasonlóan a beszélgetések időtartama növekvő pályán marad, vélte a miniszter. Az Invitel, a kisebb telekomszolgáltatók egyike egyébként szintén kedden közölte: szemben a nagy szolgáltatókkal (Telenor, Magyar Telekom és Vodafone) a percalapú telefonadót támogatja. A cég szerint a percalapú telefonadó érinti ugyanis a legkevésbé hátrányosan a nehéz helyzetben élő, szociálisan rászoruló embereket. Az Invitellel szemben a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szerint a jelenlegi tervezet aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal a percalapú adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét.Tranzakciós illeték: 1 ezrelék, ötmilliós limit
A lehető legszélesebb bázisra a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmazták, mondta a pénzügyi tranzakciós illetékről, amilyen adót az Európai Unióban is terveznek, megjegyezve: „mi hasonló irányba megyünk, de mást csinálunk”. Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték. A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése