kisvállalkozói adó

Új, egyszerűsített adókat tervez a Fidesz frakciója és a kormány, de döntést egyelőre még nem hoztak. A Fidesz és a kormány a kisadózóknál is tervez adminisztratív könnyítést. Ennek érdekében tételes adót vezetnek be, amely minden eddigi terhet felvált majd. A frakcióvezető példái szerint cipészek, fodrászok, újságírók lehetnek majd az új, egyszerűsített adó haszonélvezői. A még bevezetés előtt álló teher hasonlítani fog az evára, de szélesebb kört érint majd, és jobb lesz - jelentette ki.  A Fidesz és a kormány a kisvállalatok adóterheinek csökkentését is tervezi a kisvállalkozói adó bevezetésével. A társasági adónál, szakképzési hozzájárulásnál, szociális hozzájárulási adónál, osztalékadónál egyszerűsítés lesz, ezeket új adó váltja ki, amely egy összevont kisvállalkozói adó lesz. Az új lehetőséget olyan munkaerő-intenzív cégekre akarják szabni, amelyek 25 dolgozónál kevesebbet foglalkoztatnak. Matolcsy György kijelentette, hogy egyezségre jutott a kormányt képviselő nemzetgazdasági minisztérium a két kormánypárti frakcióval egy "nagy jelentőségű, munkahelyeket védő és teremtő csomagban". Nagyon jó javaslatokat kapott a kormány, másfél millió embert érinthet ez a csomag - jelentette ki. A javaslatokat azonban még a kormány elé kell terjeszteni és a költségvetési hiányt nem emelheti - tette hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy a hároméves terv első évéről egyeztek meg, amelynek fedezetére új forrásokat találtak: a sárgacsekk-adót kiterjesztik az MNB műveleteire, ebből 100 milliárd forint többletbevételt várnak. További extra 100 milliárd forint érkezik majd az államkincstárnál végrehajtott tranzakciókra kivetett adókból. A harmadik lába a csomag fedezetének a költségvetési tartalékból kölcsönvett 100 milliárd forint lesz - tette hozzá Matolcsy György. Ezek a tételek azonban valójában nem fedezhetik a költségvetésen ütött 300 milliárd forintos lyukat. Az államkincstár megadóztatása egyik oldalon valóban bevétel, de mivel a kincstár az állam része, ezért másik oldalon kiadás is, vagyis nem 100 milliárdot hoz ez az intézkedés, hanem nulla forintot. A jegybank megadóztatása sem segít: a jegybank veszteségét - és az MNB-nek emiatt is vesztesége lesz 2013-ban - meg kell térítenie az államnak, igaz, a 2014-es egyenlegben. A költségvetési tartalékból "kölcsönvett" 100 milliárd forintot pedig értelmezni is nehéz. Matolcsy egyébként azt is mondta, hogy a tranzakciós illetékből az eredetileg várt 280 milliárddal szemben 140 milliárd forintot szednek be a bankrendszertől. Ezt a lyukat pedig az ellensúlyozza, hogy az IMF-tárgyalások közelsége óriási hozamcsökkenést eredményez az állampapíroknál, emiatt pedig jövőre 150 milliárd forinttal kisebb kamatkiadása lesz az államnak. Egyrészt messze nem hozna ennyi megtakarítást egy hitelmegállapodás, de ahhoz először is meg kell egyezni az IMF-fel és az EU-val. Másrészt, az IMF és az EU egy ilyen, fiktív forrásokkal fedezett, megalapozatlannak tűnő adócsökkentési program mellé aligha áll, vagyis a megállapodás esélye kicsi.  Rogán Antal megjegyezte, igazságos megoldás a jegybanki műveletekre kivetni az adót, mert ha a kereskedelmi bankok adóznak, akkor adózzon a jegybank is. Az államkincstár tranzakcióira kivetett adó pedig értelmezése szerint egyfajta állami kiadáscsökkentés.