2013. április 15., hétfő

Cafeteria és ajándékutalvány adózása

Az idén a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP), valamint az Erzsébet utalvány volt a cafeteria-rendszer legnépszerűbb eleme, és míg nyugdíjpénztári juttatást egyre kevesebben választanak - derül ki a c1 cafeteria, béren kívüli juttatási rendszereket működtető cég legfrissebb felméréséből.


A juttatások népszerűségét vizsgáló elemzés a c1 cafeteria szoftverben nyilvántartott több mint 30 000 munkavállaló aktuális cafeteria nyilatkozata alapján készült. A cég csütörtöki közleménye szerint 2013-ban a SZÉP kártya 28,4 százalékos részesedésével megőrizte vezető helyét, az Erzsébet utalvány pedig szorosan felzárkózott mögé 25,9 százalékkal az ajándékutalványok messze lemaradtak. A SZÉP kártya elsősége nem volt meglepetés a népszerűségi listán, de figyelemre méltó, hogy az Erzsébet utalvány a tavalyi ötödik helyről a másodikra jött fel.
A c1 cafeteria szerint ez azért is meglepően jó eredmény, mert míg SZÉP kártyát éves szinten akár 450 000 forint értékben lehet igényelni étkezés mellett szállásra és szabadidős tevékenységre is, addig a hagyományos étkezési Erzsébet utalványt legfeljebb 96 000 forint értékben, kizárólag étkezésre lehet használni.
Harmadik a népszerűségi listán az egészségpénztár; ezt a megkérdezettek 16,2 százaléka választotta a tavalyi 23,3 százalékkal, majd a helyi közlekedés következik 12,4 százalékos aránnyal. Nyugdíjpénztárt a megkérdezettek 9,5 százaléka kért, míg tavaly még 15,8 százalék.


Az Erzsébet utalvány elsősorban a pénztárak rovására tudott az idén erősödni - hívja fel a figyelmet a c1 cafeteria. Hozzáfűzik: ez két éves távlatból tekintve nem is meglepő, hiszen a melegétel-utalvány tavaly megszűnt adókedvezménye és az újonnan induló Erzsébet utalvány körüli bizonytalanságok következtében a dolgozók tavaly a kereteiket egyebek között a biztosabbnak ítélt egészségpénztárakba irányították.
A pénzek átirányítása azonban átmenetinek bizonyult, mert az Erzsébet utalványnak egy év alatt sikerült kiépítenie a szükséges működési feltételeket, és elnyerni a dolgozók bizalmát. Így az elvándorolt pénzek az idén visszaáramlottak az étkezési célú felhasználáshoz, mindenekelőtt az Erzsébet utalványhoz.
Ezzel az egészségpénztár és a helyi közlekedés súlya is visszatért a két évvel ezelőtti szintekre, míg a nyugdíjpénztár súlyának több mint 40 százalékát veszítette el két év alatt.
A hatodik helyre erősödött a sorrendben a lakáscélú támogatás, amely népszerűsége megnégyszereződött ugyan tavaly óta, de még így is 1,5 százalék alatt maradt.A juttatásokat a felhasználás célja szerint vizsgálva kiderül, hogy az étkezési célú felhasználás igen magas, 45,3 százalék. A SZÉP alszámlák megoszlása is az étkezések elsődlegességét tükrözi, hiszen az idén vendéglátás alszámlára érkezett a SZÉP juttatások közel kétharmada, 63 százaléka. Ténylegesen azonban még ennél is nagyobb lehet az étkezés aránya, ha figyelembe vesszük, hogy a szálláshely alszámla egyenlege szálláshelyen való étkezésre is felhasználható.

Miért maradtak le az ajándékutalványok ? Ezért :

A törvényi háttér rövid kivonata:

  • A korlátlan értékben adható juttatás adója: 51,17%
  • Emellett akár csekély értékű ajándékként is adható évente három alkalommal a minimálbér 10%-ának erejéig, azaz 3*9 800 Ft értékben a munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozóiknak 51,17%-os adó mellett.
  • A korlátlan értékben adható juttatás szabályait az Szja törvény 70. § (1a) bekezdése tartalmazza.
  • Az Szja törvény 70. § (3) bekezdése tartalmazza a csekély értékű ajándék juttatásának szabályait.


Jogszabályok:

  • 70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
    • a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
    • b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;
    • c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése