A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. §-ának a) pontja a szakképzési
hozzájárulás gyakorlati képzés szervezésével történő teljesíthetőségét a szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak szerint
azon iskolai rendszerű képzések esetében teszi lehetővé, amelyek állami fenntartású
szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre.
A középfokú képzésre vonatkozóan a 2012. évben új szabályozási rendszer került
kialakításra. A nemzeti köznevelésről szól 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Nkt.) 2. §-ának (1) bekezdésében rögzítettek alapján az Alaptörvényben foglalt
ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog
biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképesítés megszerzését
biztosító első szakmai vizsga letételéig a magyar állam közszolgálati feladata.
Az Szt.-ben előírt alapelv a szakképzésben, hogy Magyarországon az első, állam
által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés
keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. Az első
szakképesítés megszerzésének elsődleges helye tehát az iskolai rendszerű szakképzés.
Ennek oka, hogy az iskolai rendszerű szakképzés tartalmában és minőségében szoros
állami kontroll alatt áll, így érhető el az a cél, hogy mindenki hozzáférhessen,
és a munkaerőpiacon releváns, minőségi képzést kapjon.
Ezért az Szt. megerősíti azt a korábbi szabályt, amely szerint a szakképző iskolában
az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló számára az első szakképesítésre történő
felkészítés keretében az elméleti és gyakorlati képzés, valamint a felkészítést
követő első komplex szakmai vizsga ingyenes.
Az Szt. rögzíti azt is, hogy azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele
térítésmentes, a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést nem
kérhet. Az ingyenesség a tanuló szempontjából valósul meg, ami nem azt jelenti,
hogy a képzés nem igényel forrást, hanem azt, hogy a költségvetés biztosítja.
Ugyanakkor megfelelő és ésszerű korlátok beépítése is szükséges annak érdekében,
hogy az erre a célra fordított források jól hasznosuljanak. Ennek során figyelembe
kell venni az Nkt. rendelkezéseit és az Szt., valamint az Szht. szakképzés-finanszírozásra
vonatkozó szabályait is.
Az Szt. 84. §-ának (1)-(2) bekezdése a szakképzés finanszírozásával kapcsolatban
kimondja, hogy a szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában
szervezett gyakorlati képzés költségeit – az Nkt. és a mindenkori költségvetési
törvény alapján – az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja.
Az egyéb gyakorlati képzés költségeit az Szt.-ben meghatározottak szerint a gyakorlati
képzést szervező biztosítja. A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnek
a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét az Szht. szabályozza.
A fenntartó és az iskola az Szt.-ben foglalt feltételekkel vehet részt a magyar
állam szakképzési feladatainak megvalósításában. Az állam az Szt. szerint ingyenes
képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít. Az iskolai rendszerű szakképzésben
ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója – amelynek
nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége – akkor jogosult költségvetési
hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást
kötött. A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait
az Szt. 88. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint a Kormány rendeletben fogja
meghatározni.
A szakképző iskolában az Szt. rendelkezései szerint folyó szakképzést az Nkt.-val
összhangban felmenő rendszerben – a változásokat az érintett legalacsonyabb iskolai
évfolyamon kezdve, majd a soron következő tanévekben újabb évfolyamok számára
– kell bevezetni.
Az Szt. az átmeneti rendelkezéseiben rögzíti, hogy a 2012. január 1-jén hatályba
lépett rendelkezéseit – az Szt. 92. §-ában foglaltak figyelembevételével – első
ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.
Az Szt. 92. §-ában foglaltak alapján az Szt. hatálybalépését megelőzően indult
képzéseket a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény ( a továbbiakban: Régi
Szt.) szabályai szerint kell befejezni azzal, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában
a tanuló választása szerint az Szt. szerinti képzési formába jelentkezhet át a
szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján beszámításra vonatkozó szabályok
szerint.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és a Régi
Szt. szabályai szerint szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as
tanévben indulhatott. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag az Nkt-ben és az Szt.-ben
meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható.
Az Szt. hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket tehát a beiskolázáskor
hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni. Ebből következően
az átmeneti időszakban a két szakképzés-finanszírozási rendszer együtt jelenik
meg és ezen átmeneti időszakban egyenrangúan kell figyelembe venni azokat a szakképzési
hozzájárulás teljesítésénél is.
Az Szt. 92/A. §-ának (11) bekezdése előírja, hogy a szakképző iskola fenntartója
a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése
nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak
hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követően
indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik. Az Szt. tehát
a következő tanév előtt megkezdett képzések tekintetében nem teszi kötelezővé
a szakképzési megállapodás megkötését. Tekintettel arra, hogy az Szt. 88. §-ának
(3) bekezdésének f) pontja szerinti kormányrendelet még nem került kiadásra, így
jelenleg egyetlen állami fenntartó sem rendelkezik még szakképzési megállapodással.
A fenntartóknak nyáron nyílik majd lehetősége a szakképzési megállapodások megkötésére,
2013. szeptemberi hatállyal.
A fentiek alapján a jogalkalmazás során az alapelveket az Szt.-ben és az Szht.-ban
szereplő konkrét szabályokat együttesen, egymást kiegészítve és erősítve kell
figyelembe venni.
Az Szt. alapján a gyakorlati képzés háromféle formában folyhat. A szakképző iskolában,
iskolai tanműhelyben vagy vállalati gyakorlati képzőhelyen, ez utóbbin belül tanulószerződés
vagy együttműködési megállapodás keretében.
Az együttműködési megállapodás és a tanulószerződés megkötésének szabályai egységes,
koherens rendszert alkotnak, és meghatározásra került, hogy a különböző iskolatípusokban,
mely tanuló mikor és milyen feltételek esetén – szakiskolai és szakközépiskolai
képzésben eltérő időben és feltételekkel - köthet tanulószerződést. A tanulószerződéssel
kapcsolatos mindennemű megállapodás, annak megkötése, módosítása vagy felbontása
írásban, gazdasági kamarai ellenjegyzéssel történik.
A fentiekből következően az Szt. alapján jogszabályszerűen megkötött – vagy az
Szt. 92. §-ának (21)-(23) bekezdései szerint módosított - tanulószerződés és együttműködési
megállapodás alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra
kötelezett a nem állami fenntartású és szakképzési megállapodással nem rendelkező
iskolák tanulóinak gyakorlati képzése során jelenleg is érvényesítheti az Szht.
8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti bruttó kötelezettség csökkentő tételeket,
egészen a folyamatban lévő képzések befejezéséig. A 2013/2014-es tanévben, azaz
2013. szeptember 1-jétől és az azt követően kezdődött képzések tekintetében lesz
feltétele felmenő rendszerben a szakképzési megállapodás megkötése a szakképzési
hozzájárulás teljesítésének. Így a különböző időpontban indult képzések tekintetében
eltérő szabályok alkalmazása szükséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése