Megbízási díj kalkulátor

A megbízási díj tervező kiszámítja a levonandó adót és járulékokat, bemutatja, hogy mekkora költség terheli a céget. Mikor beszélhetünk biztosítási jogviszonyról? Mit jelent a költségnyilatkozat és milyen következményekkel számolhatunk? Mi a különbség, ha van főállás, vagy ha nincs?

A megbízás jellegét tekintve polgári jogviszony.

Az adózók széles körében kialakult gyakorlat szerint a megbízási és más hasonló szerződést létesítő magánszemélyektől a kifizetők heti 36 órás biztosítási jogviszonyuk fennállását igazoló munkáltatói igazolást kérnek - ismerteti honlapján közzétett tájékoztatójában az adóhatóság. Erre a társadalombiztosítási törvény 2011. december 31-ig hatályos 31. § (3) bekezdése alapján volt szükség. Eszerint ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezett, az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya alapján nem kellett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Ez a rendelkezés azonban 2012. január 1-jén hatályát vesztette. A 2012. évi szabályok alapján a megbízási díj és más hasonló díjazás adó-, illetve járulékkötelezettségében nincs különbség attól függően, hogy a magánszemélyt más jogviszonyában legalább heti 36 órában foglalkoztatják-e. Ezért a heti 36 órás jogviszony fennállását a magánszemélynek nem kell igazolnia a kifizető felé, illetve ilyen igazolás bemutatását a megbízási díjat, más hasonló juttatást fizető foglalkoztató sem kérheti a magánszemélytől - szögezi le a NAV

napelem adó - napelem adózása

Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".
A túltermelést illetően ugyanakkor sokakban merülhet fel a kérdés: vajon a háztartási kiseröművek tulajdonosainak van-e adófizetési kötelezettségük? Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Arról nem is beszélve, hogy az üzletszerűségnek, illetőleg a tartós, rendszerességnek nem kell együttesen fennállnia a NAV szerint. Amennyiben a háztartási méretű kiserőmű magánszemély üzemeltetője már adóalany, például egyéni vállalkozó (és a háztartási kiserőmű üzemeltetését adóalanyként végzi, például a gazdasági tevékenységéhez szükséges energiát állítja elő szélerőművel), úgy a többlet energia értékesítését természetesen számláznia kell a tőle villamosenergiát vásárló felé. Amennyiben tehát egy egyéni vállalkozó otthonának és saját tevékenységének energiaellátása végett felállít és üzemeltet egy háztartási kiserőművet, az ebből származó megtermelt energiát kizárólag egyéni vállalkozó adóalanyként értékesítheti, mivel termelő tevékenységétől nem választható el az energia értékesítése. Ezzel szemben, ha vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély állít fel háztartásának energiaigényére tervezett termelő egységet, melynek fölöslegét táplálja a közműbe, nem beszélhetünk adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységről - magyarázza a NAV. Összefoglalva: A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője nem kötelezhető áfa adóalanyként való bejelentkezésre pusztán azon ok miatt, mert a közcélú hálózatba energiát táplálhat, ha felesleges energiával fog rendelkezni. Minden esetben a fenti szempontok figyelembevételével szükséges vizsgálni azt, hogy a saját fogyasztás céljából termelt energiafölöslege olyan rendszerességgel vagy nagyságrendben értékesül-e, ami a magánszemély áfa adóalanyiságát megalapozná.

Az új adócsomag főbb elemei

Az adócsomag fő elemei 2012-2013 évben :
- a banki különadót 2014-től eltörlik
- telefonadó: 2 Ft / perc, az első tíz perc havonta ingyenes, adóplafon magánszemélyeknek havi 700 Ft, vállalkozásoknak 2500 Ft, a szolgáltatóktól vonják
- pénzügyi tranzakciós illeték: mértéke egy ezrelék (0,1 %), a szolgáltatóktól vonják (bevétel: min. 130 milliárd forint)
- biztosítási adó: kgfb: 30 százalék, casco: 15 százalék, vagyon- és balesetbiztosítások: 10 százalék

 A Bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodás értelmében a kormány még at vállalta, hogy a bankokat sújtó különadót kivezetik, és nem terhelik őket új adókkal. Ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illetéket Matolcsy szerint a pénzintézeteknek kell megfizetniük, és nem fogják tudni ráterhelni a költségeket az ügyfelekre. Az, hogy a bankok tranzakciós adójával kapcsolatban nem hangzott el felső határ, és a bankadónál lényegesen nagyobb szektoradót kell befizetniük, azt jelzik, hogy a jövőben sem vehetők készpénznek az ígéreteik. Ugyanígy nehezen indokolható a 30 %-os társasági adó az energetikai szektorban, vagy az, hogy a telekom-cégeket hogyan veszik rá arra, hogy ne hárítsák át a fogyasztókra a telefonadót.

Új adócsomag döntöttek : lesz telefonadó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó

Matolcsy bejelentett nekünk - új adó, 51 adó lesz : A kabinet szerdai ülésén döntöttek a telefonadóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról. A telefonadó már júliusban jön, de ténylegesen augusztustól fizetjük, a 2013-tól élő tranzakciós adóból 130 milliárdot várnak, az adó a bankokat terheli.

Telefonadó júliustól

A telefonadóként ismertté vált távközlési forgalmi adóról azt mondta: minden hír igaz, amit korábban tudni lehetett. Havonta első tíz perc ingyenes, afölött 2 forint percenként, magánszemélyek maximum 700 forintot adózhatnak havonta, az üzleti előfizetőknél 2500 forint lesz a korlát. A telefonadót a kormány eredeti terveinek megfelelően, júliustól bevezetik, azt ténylegesen augusztustól fizetjük. A nemzetgazdasági tárca úgy tervez, hogy a költségvetésbe idén 30 milliárd folyik be az új adóból. A miniszter szerint az adó a távközlési cégeket terheli – az nem egészen világos a jelen helyzetben, hogy ez csak beszedési kötelezettséget jelent-e (mint a biztosítási adó a biztosítóknak), vagy azt, hogy valóban a cégeknek, és nem az előfizetőknek kell adózniuk. Matolcsy György a héten egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszban elismerte: lehetséges, hogy a telefonadó bevezetése a kezdeti időszakban a beszélgetések időtartamának némi csökkenésével jár. Erre vélhetően rövid időn belül díjcsökkentéssel reagálnak majd a távközlési szolgáltatók, erősítve egyébként azt a tendenciát, hogy a telefonszolgáltatások költsége évről évre csökkenő. Ezért az esetleges fogyasztáscsökkenés nem lesz tartós, a korábbi évekhez hasonlóan a beszélgetések időtartama növekvő pályán marad, vélte a miniszter. Az Invitel, a kisebb telekomszolgáltatók egyike egyébként szintén kedden közölte: szemben a nagy szolgáltatókkal (Telenor, Magyar Telekom és Vodafone) a percalapú telefonadót támogatja. A cég szerint a percalapú telefonadó érinti ugyanis a legkevésbé hátrányosan a nehéz helyzetben élő, szociálisan rászoruló embereket. Az Invitellel szemben a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szerint a jelenlegi tervezet aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal a percalapú adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét.

Tranzakciós illeték: 1 ezrelék, ötmilliós limit

A lehető legszélesebb bázisra a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmazták, mondta a pénzügyi tranzakciós illetékről, amilyen adót az Európai Unióban is terveznek, megjegyezve: „mi hasonló irányba megyünk, de mást csinálunk”. Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték. A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.
A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.

Biztosítási adó: háromból egy

„Három adónemet vezetünk ki, a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást, ezek helyébe jön a biztosítási adó. A biztosítási adóból a korábbi adóknál 15 milliárddal több bevételre számít a kormány” – mondta Matolcsy. A pénzintézetek és a biztosítók megpróbálják majd átterhelni az új adókat az ügyfelekre, de mint ahogy a bankadónál sem sikerült, úgy most sem fog, ezt elsősorban a verseny nem teszi majd lehetővé. „Nagyon sok részletről folynak még a tárgyalások” – tette hozzá Matolcsy.

Személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás Május 20!

Már csak alig több mint két hét maradt az SZJA-bevallások elkészítésére és beadására, így érdemes minél előbb hozzálátni az elkészítéshez. 256 ezer adózónak nyílik lehetősége arra, hogy az adóhatóság készítse el az SZJA-bevallását. Erre akkor van lehetőség, ha kifizetőtől (Pl. munkaadótól, megbízótól, adószámmal rendelkező ingatlan bérbevevőtől) és ingó/ingatlan értékesítésből volt 2011-ben jövedelmünk (amiről február 15-ig már nyilatkozatot kellett tenni az adóhatóságnak). Fontos arra figyelni, hogy akik ezt választották, azoknak április 30-ig postázza az adóhatóság a bevallásukat, amit május 20-ig kell aláírva visszajuttatniuk. Eddig kell jelezni azt is, ha valamivel nem ért egyet az adózó. Amennyiben az SZJA-bevallásunk szerint adótúlfizetésünk van, akkor visszaigényelhetjük a túlfizetés összegét. Érdemes fejben tartani, hogy az adóhatóságnak 30 napja van a túlfizetés visszautalásra a bevallás benyújtásának napjától. Késedelmes kiutalás esetén az adóhatóságnak késedelmi pótlékot kell fizetnie, mely a jegybanki alapkamat kétszeresének felel meg. Amennyiben mi fizetünk késedelmesen (május 20. után) akkor az adózónak kell késedelmi pótlékkal növelten teljesíteni a befizetést. Fontos, hogy a késedelmi pótlékot külön számlaszámra kell utalni.

(1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

(3)A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.

(6) Az adót - egyes kivételekkel - naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

(7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8)Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

(9)Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

1/A. § (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.

(3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg.

(4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

tranzakciós adó 2013-2014: tranzakciós adó összege

A jegybank adatai szerint a bankközi rendszerekben lebonyolított havi pénzforgalom 100.000-110.000 milliárd forint, miközben havi 19-20 millió tranzakciót hajtanak végre a bankközi forgalomban. Ha a jegybank havi adatait kivetítjük, akkor 1.200.000-1.300.000 milliárd forint az MNB adatsora szerint éves szinten a magyarországi bankközi pénzforgalom.Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a pénzügyi tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. A kormányfő hangsúlyozta, a tranzakciós adóról még nincs döntés, "attól nagyon messze vagyunk". Jelezte továbbá, hogy év közben nem szabad az adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és ilyen szerinte most nincs. Arra viszont van lehetőség - folytatta a kormányfő -, hogy a 2013-ra szóló költségvetésben megjelenjen az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább "áttereljék" a fogyasztás, a forgalom irányába. Fontos megjegyezni, arról sem közölt elképzeléseket a miniszterelnök, hogy milyen banki tételek után kellene fizetni ezt az esetleges közterhet. A tranzakciós adó feltételei nem ismertek még teljesen. A pénzforgalomról a jegybanki utolsó közlés tavaly szeptemberre vonatkozik. Az elmúlt év kilencedik hónapjában 113.325,85 milliárd forint volt a havi pénzforgalom, ez azonban jelentősen visszaesett a 2011. augusztus havi forgalomhoz képest, amely értékben 128.371,3 milliárdot tett ki, ami vélhetően a nyári turisztikai forgalom miatt volt magasabb, mint a tavaly szeptemberi bankközi pénzforgalom. Ha a 2011. januári pénzforgalmat vesszük, ez az átlagot mutatta, 100.782,47 milliárd forintot tett ki. A havi adatokból a legnagyobb tételt az MNB-n átmenő pénzforgalom, abból is az úgynevezett VIBER-tételek (valós idejű átutalások) jelentik. Tavaly januárban az MNB VIBER-forgalma 93.916,68 milliárd forintot tett ki, a márciusi forgalom a VIBER-tételekből 110.118,2 milliárd forint volt, ami júniusban 112.062,75 milliárd forintra emelkedett, míg augusztusban már 120.141,5 milliárd forintra emelkedett. Tavaly szeptemberben a bankközi pénzforgalom ismét visszaesett 106.134,77 milliárd forintra. Az érték szerinti megoszlást tekintve is a VIBER-forgalom adja a döntő hányadot: a tavaly szeptemberi pénzforgalomból az MNB VIBER-tételei jelentettek 98 százalékot, a januári pénzforgalomból is a VIBER-forgalom adott 97,5 százalékot. Legeza Péter, a bankközi klíringrendszert (BKR) működtető Giro Elszámolásforgalmi Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly a Giro Zrt.-n keresztül éves szinten 270-280 millió bankközi tranzakciót mértek, éves szinten ennek értéke hozzávetőleg 60.000 milliárd forint volt, 2010-ben mintegy 57.650 milliárd forintot tett ki. A jegybanki adatokból az is kitűnik, hogy a BKR-en keresztüli tételek döntő részét az egyszerű átutalások adják. Átlagban 85-87 százalékot az egyszerű átutalások jelentik: tavaly szeptemberben a BKR-en keresztül a pénzforgalom mintegy 5.043,6 milliárd forint volt, ebből az egyszerű átutalások 4.393,8 milliárd forintot adtak, míg a csoportos átutalások 544,67 milliárd forintot tettek ki, a csoportos beszedések pedig 25,84 milliárd forintot értek el 2011 szeptemberében. A posta közlése alapján a csekkszolgáltatásért az igénybe vevő megbízó fizet, a díj mindenki számára egységes, amit a posta a pénzforgalmi szolgáltatások díjairól szóló hirdetményben tesz közzé. A sárga csekkel történő készpénz-átutalási megbízás jelenleg a legolcsóbb, ez a szolgáltatás mindenki számára több mint 2.700 postahelyen, 350 mobilpostán érhető el, még ott is, ahol semmilyen más alternatív eszköz nem áll rendelkezésre. Az MNB honlapján található adatok szerint Magyarországon 2011-ben valamivel több mint 8,9 millió bankkártya volt forgalomban, ebből 6,8 millió MasterCard, 1,9 millió Visa, 164 ezer Amex és 19 ezer saját logós. A különböző kártyákat összesen 355,6 millió alkalommal használták. Ebből csaknem 339 millió volt a hazai kibocsátású kártyák használata, közel 17 millió alkalommal pedig külföldön kibocsátott kártyát használtak Magyarországon. A bankkártyákkal lebonyolított forgalom elérte a 8.135,38 milliárd forintot. A hazai kártyák forgalma 7.713,74 milliárd forint volt, a külföldön kibocsátottakkal pedig 421,53 milliárd forint költést bonyolítottak le. A plasztiklapokat leggyakrabban vásárlásra használják. Tavaly összesen 229 millió alkalommal fizettek kártyával a különböző vásárlásoknál, 1.787,83 milliárd forint értékben. Az adatok szerint 125,6 millió alkalommal vettek fel készpénzt bankkártyával, ennek forgalma 6.303,34 milliárd forint volt.

Öregségi nyugdíjminimum összege 2013/2014

Öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként.

További tájékoztatásért kérjük forduljon bizalommal a lakóhelye szerint illetékes kirendeltséghez!

Időszak 2013-2014 évben is 28,500 forint lesz vajon ?	Összeg
2011. január 1.	28.500
2010. január 1.	28.500
2009. január 1.	28.500
2008. január 1.	28.500
2007. március 1.	27.130
2007. január 1.	26.830
2006. január 1.	25.800
2005. január 1.	24.700
2004. január 1.	23.200
2003. január 1.	21.800
2002. január 1.	20.100
2001. január 1.	18.310
2000. január 1.	16.600
1999. január 1.	15.350
1998. január 1.	13.700
1997. január 1.	11.500
1996. január 1.	9.600
1995. január 1.	8.400
1994. január 1.	7.480
1993. szeptember 1.	6.600
1993. március 1.	6.400
1993. február 1.	5.200
1992. január 1.	5.200
1991. január 1.	5.200

Nyugdíjas utazási kedvezmények 2013/2014

Bő két hét múlva megváltoznak a nyugdíjasok utazási kedvezményei: a tavaly kiállított utazási utalványok már csak április végéig használhatók kedvezményes utazáshoz.

2012. május 1-től megszűnő kedvezményi körök:

Növelt összegű munkaképtelenségi járadékos,
Növelt összegű özvegyi járadékos,
Átmeneti járadékban részesülő,
Azon korhatár előtti öregségi nyugellátásban (pl.:szolgálati nyugdíjban) részesülő nyugdíjasok, akik nem töltötték be 2011. december 31-ig az 57. életévüket és 2011. december 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjban nem részesültek a nyugdíjas kedvezményre történő jogosultságukat 2012. május 1-től elvesztik.

Igy utazhatnak a nyugdíjasok a Volán járatain

A nyugdíjfolyósító igazgatóság által 2011. évben megküldött "Nyugdíjasok utazási utalványa" dokumentummal - ha még van azon szabad felhasználási lehetőség - 2012. április 30-ig lehet kedvezményesen utazni a Volán-társaságok menetrend szerinti járatain - közölte a Volán Egyesülés. Az új utazási igazolványok 2013. március 31-ig lesznek érvényesek, a kézhezvételtől használhatók fel a kedvezményes utazásra. A nyugdíjfolyósító igazgatóság 2012. februárban néhány helyre kiküldött, és még "Nyugdíjasok utazási utalványa" megnevezést tartalmazó, 2012/2013. évre tervezett utalványa érvénytelen, nem használható fel utazási kedvezmény igénybevételére. A 2011/2012. évi "Nyugdíjasok utazási utalvány" nyújtotta lehetőséget már teljes egészében felhasználók, de áprilisban kedvezményes utazást terveznek egyedi kérelemmel, megkereséssel fordulhatnak a megyei vagy fővárosi kormányhivatalok nyugdíjfolyósító igazgatóságához utazási kedvezményre szóló hatósági igazolásért. Ez a hatósági igazolás csak 2012. áprilisban, két utazási alkalomra használható fel 50 százalék kedvezmény.

Átalakul a rendszer a MÁV-START járatain is

A MÁV-START Zrt. tájékoztatása szerint a 2011-es nyugdíjas utazási szelvények érvényessége 2012. április 30., ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy legkésőbb eddig a dátumig lehet a még szabad bélyegzési helyek felhasználásával 50 vagy 90 százalékos kedvezményű, vasúti jegyet vásárolni. Az idei évben a megvásárolt menetjegyeket akár április 30. után megkezdett utazásra is fel lehet használni, ehhez legkésőbb eddig a napig bezárólag a menetjegyet - elővételben - meg kell váltani. Elővételi vásárlásra akár hatvan nappal a tervezett utazás előtt már lehetőség van, tehát április végén akár májusi vagy júniusi utazásra is lehet vasúti jegyet venni. Április 30. után azonban már nem használhatók fel a tavalyi, nyugdíjas utazási utalványok kedvezményes menetjegyvásárlásra. Az utazási utalvánnyal igénybevett kedvezményt csak érvényesség megjelölésével kiadott menetjegyváltásra lehet felhasználni, érvénytartam megjelölése nélkül nem. A menetjegyek érvénytartama az útvonal távolságától függ: a 100 km-es, és az ez alatti távolságra kiadott menettérti jegyek az érvényesség első napját követő harmadik napig, a 100 km feletti távolságra kiadott menettérti jegyek pedig 14 napig használhatók fel. Az április 30. utáni kedvezményes utazás igénybevételének feltétele, hogy a már lejárt utalványt is a nyugdíjas jogosult az utazás során a jegyvizsgálónak felmutassa. Azok a nyugdíjasok, akiknek már betelt a 2011-es szelvénye, de az új, ellátottak utazási utalványát még nem kapták meg, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon vagy a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon kérhetnek egyszeri igazolást, amellyel két darab, egy útra szóló 50 százalékos vagy egy darab menettérti útra szóló 50 százalékos menetjegyet vásárolhatnak, azonban 90 százalékos kedvezményűt nem. Az igazolást 2012. április 30-ig lehet félárú menetjegyváltásra felhasználni - ugyanúgy, mint a 2011-es szelvények esetében - kizárólag érvényesség megjelölésével és akár 60 napos elővételben is. A 2012-es nyugdíjas utazási utalványok érvénytelenek, azokkal nem váltható kedvezményes menetjegy, mivel a hivatal tévesen postázta ki. Amennyiben ilyen utalvánnyal történik a kedvezményes utazás, abban az esetben meg kell fizetni az utasnak a kiegészítést a teljes árú menetjegyre, továbbá a nyolcezer forintos pótdíjat is. mellett. A Volán-társaságok 2012. május 1-jétől már csak az "Ellátottak utazási utalványa" tulajdonosainak biztosítanak utazási kedvezményt a helyközi menetrend szerinti autóbuszjáratokon, a korábbiakra, valamint a külön kérelemre kiadott hatósági igazolásokra nem - hangsúlyozza a Volán Egyesülés.
A nyugdíjasok utazási kedvezményének változása nem érinti a 65. éven felüli nyugdíjasokat vagy más hasonló ellátásban részesülőket, ők életkoruk igazolásával díjtalanul utazhatnak a Volán-társaságok helyközi autóbuszjáratain.

Ez változik a BKV-nál
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint a két a korábban kiállított nyugdíjasbérlet-igazolványok április 30-ig használhatók a jogosultság igazolására, illetve a március 21. előtt vásárolt nyugdíjasbérletek akkor is felhasználhatók maradnak lejáratukig, ha tulajdonosuk április 30. után elveszti jogosultságát a nyugdíjasbérlet-igazolványra. Így a BKV április 30. után is érvényesnek fogadja el a régi formátumú nyugdíjasbérlet-igazolványokat a 2012. március 21-ét megelőzően vásárolt bérletekhez. Április 30-át követően a március 20. után vásárolt nyugdíjasbérleteket csak új típusú bérletigazolványokkal fogadják el. Április 30-a után a nyugdíjasok utazási kedvezményére a "nyugdíjasok utazási utalványa" helyett az "ellátottak utazási utalványa" jogosít majd fel. A változások a kedvezményekre jegyzői igazolás alapján jogosult személyeket (aktív korúak ellátásban vagy rokkantsági járadékban részesülőket) nem érintik.

Hitel magánszemélytől 2014

A hitel magánszemélytől igen veszélyes forma, ugyanis az azonnal behajtja majd !
Ilyen komoly -talan hirdetésekre nem jelentkezzenek :
Dolgozott a nemzetközi intézményeket, hogy a szegénység elleni küzdelem a világon, és ismerve a pénzügyi nehézségek az emberek, úgy döntöttem, hogy elérhetővé teszik a rászorulókhoz pénzügyi támogatási kölcsönök magánszemélyek közötti. A hitelek egy nagyon vonzó kamat 2,8%, illetve visszafizetési határideje 1-15 év.
A személyi hiteleket elsősorban a pénzintézetek kínálatában találhatóak meg. Elsősorban ez a hivatalos megtalálási forma, ez egyben garancia is az Ön számára. Így biztosan azt kapja, amit szeretne, míg egy magánszemély által felvett személyi kölcsön esetén ez bizonytalan.
A személyi hitel feltételei:
- Összege az igazolt jövedelem 5-6szorosa lehet.
- Adóstárs bevonásával ez a jövedelem 8-10szeresére is növelhető.
- Futamideje pénzintézetenként változhat 7-8 év között.
- A személyi hitelt 18 éven felül bárki igényelheti, 25 éves kor alatt azonban magasabb az elutasítási arány. A felső életkorhatár személyi hiteleknél 65 év.
- Az igénylő cselekvőképes és devizabelföldi magánszemély lehet 2012 -től.
- Érvényes személyi igazolvány (lakcímkártya), adókártya.
- Utolsó 2-3 havi közüzemi számla (telefon, víz, villany, gáz, fűtés, kábeltévé) + az befizetést igazoló csekk.
- 30 napnál nem régebbi Munkáltatói igazolás, a hiteligénylés feltétele, hogy a munkaviszony minimum 6 hónapja fennálljon ugyanazon a helyen.
- Bankszámlájának eredeti kivonatai az utolsó 2 hónapból.
- Nyugdíjasok esetén éves nyugdíjértesítő, valamint az utolsó 2 havi nyugdíjszelvény.
- Saját bankszámla.
- A hiteligénylő sem aktív, sem passzív státuszban nem szerepelhet a KHR/BAR listán, ez minden esetben elutasítással jár együtt!
- A magánszemélytől felvett hitel esetén a BAR lista nem számít !

Lakásfenntartási támogatás összegének kiszámítása

A lakásfenntartási támogatás összegének kiszámítása 2012-2013 -ra:

Mikortól folyósítják a támogatást?

A lakásfenntartási támogatás új szabályok szerinti megállapítására a 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kerülhet sor. A támogatás egy évig jár.

Mekkora összegű támogatásra számíthatok?

Háztartás típusa Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem A régi támogatási rendszerben a támogatás összege A támogatás várható összege
1 tagú 28.500 Ft 3.600 Ft/hó 3.600 Ft/hó
1 tagú 60.600 Ft nem volt jogosult 2.500Ft/hó
2 tagú (1 kiskorú) 19.675 Ft 5.500 Ft/hó 5.500 Ft/hó
2 tagú (1 kiskorú) 56.850 Ft nem volt jogosult 2.500 Ft/hó
4 tagú (2 kiskorú) 32.243 Ft 6.700 Ft/hó 6.100 Ft/hó
4 tagú (2 kiskorú) 54.928 Ft nem volt jogosult 2.600 Ft/hó
5 tagú (3 kiskorú) 31.964 Ft 7.200 Ft/hó 6.600 Ft/hó
5 tagú (3 kiskorú) 56.821 Ft nem volt jogosult 2.500 Ft/hó

Melyek a leggyakrabban kért dokumentumok az önkormányzatoknál?

o A háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások, a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszony, nyugdíj, családi pótlék, stb.) a kérelem benyújtását megelőző hónapról.
o A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról.
o Ha a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegéről nyilatkozni kell.
o Munkanélküli személy esetében a munkanélküliség ténye az állami foglalkoztatási szervnél történt regisztrációról szóló irattal igazolható.
o A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat.

lakásfenntartási támogatás kérelem 2012-2013

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás ( vagy nem lakás célkára szolgáló helyiség) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz nyújtott hozzájárulás. A TÁMOGATÁS KÉT JOGCÍMEN ADHATÓ: a) normatív támogatás b) az adósságkezelésben részesülő személyeknek. A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS UGYANAZON LAKÁSRA EGY JOGOSULTNAK ÁLLAPÍTHATÓ MEG, FÜGGETLENÜL A LAKÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ÉS HÁZTARTÁSOK SZÁMÁTÓL. A TÁMOGATÁS EGY HÓNAPRA JUTÓ ÖSSZEGE: a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2012. évben 28.500 Ft) 50%-át (jelenleg 14.250 Ft-ot) b) a fentiek szerinti mértéket meghaladó, de az öregségi nyugdíjminimum 250 %-ánál ( jelenleg 71.250 Ft) nem nagyobb egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata. ( A támogatás mértékét egy, az 1993. évi III. tv. 38. § (7) bekezdésében szereplő képlet alapján kell kiszámítani. A fogyasztási egység fogalmát lásd részletesen a Jogosultság feltétele részben, az elismert költség részletesen a Megjegyzés részben olvasható) FONTOS! A TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉT ÚGY KELL SZABÁLYOZNI, HOGY ANNAK AZ EGY HÓNAPRA JUTÓ, 100 FORINTRA KEREKÍTETT ÖSSZEGE NEM LEHET KEVESEBB 2500 FORINTNÁL. A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁST ELSŐSORBAN TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FORMÁJÁBAN, ÉS A LAKÁSFENNTARTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ AZON RENDSZERES KIADÁSOKHOZ KELL NYÚJTANI, AMELYEK MEGFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA A KÉRELMEZŐ LAKHATÁSÁT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN VESZÉLYEZTETI ( közüzemi díjak kifizetése közvetlenül a szolgáltató részére). A lakásfenntartási támogatásra vonatkozó igényt a LAKCÍM szerint illetékes települési önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályán vagy irodáján lehet. A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Korm. rendelet az 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének, és a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását.

TGYÁS kalkulátor 2012-2013

TGYÁS Kalkulátor :

A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosítottnak – az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig – az ún. irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van.

A TGYÁS összegét a táppénzhez hasonlóan számítják ki:

• ha volt az előző naptári évben 180 napnyi jövedelmed, akkor az alapján. Összeszámítják, hogy az előző évben mennyit kaptál bruttóban: ebbe beleszámít a munkabér, szabadság, betegszabadság, prémium is, de nem számít bele a táppénz, az álláskeresési támogatás, korábbi baba után kapott GYED vagy GYES. Az összeget osztják annyi nappal, ahány naptári nap alatt kerested meg ezeket a jövedelmeket, majd szorozzák 70%-kal és így kapják meg a napi TGYÁS-od összegét.
• ha nem volt a szülés előtti évben 180 bérezett napod, akkor összevadásznak neked 180 napi jövedelmet, amiből számolhatnak. Ha folyamatos volt a jogviszony, egészen az előző naptári év elejéig kutatnak. Ez jól jön akkor, ha két jól fizető munkahely között álláskeresési támogatást kaptál vagy hosszabb ideig táppénzen voltál, mert nem kell szembenézned a következő pontban leírt maximummal.
• ha nem találnak 180 napnyi bérezett időszakot (például mert sokat voltál táppénzen vagy GYES-en voltál korábban), akkor egy napra a minimálbér kétszeresének harmincadrészét, azaz bruttó 5.200 Ft-ot kaphatsz maximum. Ha azonban a tényleges jövedelmed ennél kevesebb, hiába nincs meg a 180 napod, akkor is abból számítják a TGYÁS összegét 2012-2013 évre.

A TGYÁS-t jogosult vagy igénybe venni a várható szülést megelőző 28 naptól. Ez például akkor nyújthat segítséget, ha a szülésig már nem járna az álláskeresési járadék vagy segély. Ha vállalkozó vagy és a járulékokat te fizeted magad után, akkor neked is már korábban érdemes elkezdeni a gyermekágyi segély igénybevételét. Normál esetben a TGYÁS-t a szülés napján érdemes megkezdeni, mert a 168 nap fixen annyi.

Gyed összege 2013

Gyed összege 2013 - igénylés feltételei 2012-2013

Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult:

A gyermeket saját háztatásban nevelő:

• biztosított édesanya, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
• biztosított szülő, aki a gyermekgondozási díj igénylését megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
• terhességi-gyermekágyi segélyben részesült édesanya, akinek biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, ha az ellátásra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beleszámít:

• a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint
• a közép – vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje.

A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló igénylőnek, a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell kérnie munkáltatójától.

Gyermekgondozási díj (GYED) időtartama és összege:

A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozási díj összege a napi átlagkereset 70%-a, melynek felső határát, a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ában határozták meg. 2008-ban ez az összeg: bruttó 96.600.- Ft. A maximális összegben meghatározott gyermekgondozási díjakat, minden évben automatikusan felülvizsgálja a folyósító szerv, és azt a tárgyévre érvényes felső összeghatárnak megfelelően korrigálja.

A GYED összegének megállapításához szükséges naptári napi átlagkeresetet a következők szerint számítják ki:

• Ha az édesanya rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet, a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
• Ha az édesanya nem rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2008-ban: 138.000 Ft) harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
• Ha az igénylő egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelmet veszik alapul.

A GYED összegéből személyi jövedelemadó-előleg és nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Gyes kalkulátor 2013

GYES-re jogosult és 2012-2013 évben:

A szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

• gyermek 3. életévének betöltéséig,
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Munka gyes mellett:

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet

• a gyermek egyéves koráig egyáltalán nem folytathat,
• a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
• a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
• ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy - amennyiben heti 30 órát meghaladó időtartamban dolgozik -, úgy csak egyetlen gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre,
• a gyám időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet,
• a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Új adótörvények 2012 - Változások

Megmarad a teljes, 1,27-szeres szuperbruttósítás a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre - derül ki a 2012. évi adótörvény-módosítási javaslatból. Az az alatti jövedelmeknél viszont csak a bruttó összeg után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A családi kedvezményre vonatkozó szabályok alapjában véve nem változnak.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI
HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 44. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„44. Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétõl hatályos Foglalkozások
Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minõsülő munkakör.”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő
folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában
történik.”
(3) Az Szja tv. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról
gondoskodik
a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján
azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha
a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás
közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.”
(4) Az Szja tv. 3. § 66–68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„66. Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában meghatározott alapkutatás.
67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.
68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában meghatározott kísérleti fejlesztés.”
(5) Az Szja tv. 3. § 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában
kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.”

Bányász járadék 2012-2013: bányász járadék melletti munkavégzés feltételei

Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki

- bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

a) legalább huszonöt év, a Tny. szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

b) legalább 5000 - a Tny. szerint szolgálati időként figyelembe vehető - műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

- az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

- azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

- azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül. Az átmeneti bányászjáradékot a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Cégautóadó 2012-2013

A korábban egyszerűen meghatározható cégautóadó számítási módja 2012-től lényegesen bonyolultabb lesz. Amíg 2011-ben csak a gépjármű motorjának lökettérfogata szerint kellett két adókategóriát figyelembe venni vagyis az 1600cm³ hengerűrtartalmat vagy 1200 cm³ kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000Ft az a fölöttiekre 15000Ft-os havi adómértéket lehetett megállapítani. 2012-től a cégautóadó számításánál ismerni kell a gépjármű hajtómotorjának teljesítményét kilowattban kifejezve továbbá ismerni kell a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolását.

Cégautóadó havi mértéke 2012-től 2013-ig

gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	Környezetvédelmi osztály-jelzés
	0-4 osztályjelzések esetén	6-10 osztályjelzések esetén	5,14-15 osztályjelzések esetén
0-50	16 500 Ft	8 800 Ft	7 700 Ft
51-90	22 000 Ft	11 000 Ft	8 800 Ft
91-120	33 000 Ft	22 000 Ft	11 000 Ft
120 felett	44 000 Ft	33 000 Ft	22 000 Ft

1 KW = 1,36 Lóerő

A gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása a gépjármű forgalmijából kiolvasható vagy a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5.számú melléklete II.alpontja szerint kell meghatározni.

Kérelem családi pótlék megállapítására pdf letöltés

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

a) a gyermeknek az ügyfél háztartásából történő kikerülését,

b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

e) az ügyfél 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

f) az ügyfél egyedülállóságának megszűnését,

g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

Letöltés : Kérelem családi pótlék megállapítására (117,50 Kbyte)

mozgáskorlátozott autóvásárlási utalvány 2014

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. kormányrendelete, autóvásárlási utalvány igénylés feltételei !

Ellátás típusa	összege
gépkocsiszerzési támogatás	300 000 Ft (hét évente igényelhető)
gépkocsi átalakítási támogatás	30 000 Ft (hét évente igényelhető)
közlekedési támogatás	7 000 - 28000 Ft/év (évente igényelhető)

gáz- és távhőtámogatás 2012-2013: gáz- és távhőtámogatás feltételei

A Kormány döntött a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás 2010. évi szabályairól. Ennek értelmében azoknak, akik a támogatásra való jogosultsága 2012. december 31-én fennáll, nem kell új kérelmet benyújtaniuk, ezen esetekben ugyanis a jogosultság 2013. április 30-ig automatikusan (új határozat meghozatala, vagy a határozat módosítása nélkül) meghosszabbodik. Ezzel a rászoruló családok az év leghidegebb hónapjaiban továbbra is kapnak hozzájárulást fűtési költségeikhez. Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik ezen időpontban jogosultak ugyan, de részükre a szolgáltató - a felső támogatási határ (évi 2 000, illetve 4 000 m3) túllépése miatt - már nem érvényesít támogatást.

A kompenzációra 2011. december 31-én nem jogosultak 2012. február 28-ig nyújthatnak be új kérelmet a Máknál. A támogatás ezen esetekben a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, legfeljebb 2010. április 30-ig jár.

Az igénylőlap hozzáférhető illetve letölthető innen. A kérelemhez most sem kell jövedelem-igazolásokat mellékelni, csupán nyilatkozni kell a jövedelmekről. A 2009. évhez hasonlóan a kitöltendő igénylőlapon a háztartás minden egyes tagjának adóazonosító jelét fel kell tüntetni (akinek pedig nincs ilyen - pl. gyermekek - ott a "nincs" szót kell szerepeltetni).

Az egyes jövedelmi kategóriák sávhatárai jövőre sem változnak, tehát potenciálisan ugyanaz a kör jogosult az ellátásra, amely az idei évben. A támogatási mértékek a gáz esetében a 2011. október 1-től érvényes szinten kerültek meghatározásra, a távhő esetében pedig a távhődíjat terhelő ÁFA 18-ról 5%-ra történő csökkentése is figyelembe vételre került (az egyes kategóriákban igényelhető támogatás az ÁFA mérséklése miatti átlagos díjcsökkenés 50%-ával lesz kevesebb), az alábbiak szerint:

Támogatási kategória			Gáz		Távhő (Ft/GJ)
önym*		Ft	Ft/m3	Ft/MJ
a)	2x alatt	- 57 000	26,2	0,771	1 767
b)	2x - 2,5x	57 001 - 71 250	18,9	0,556	1 377
c)	2,5x - 3x	71 251 - 85 500	8,1	0,238	783
d)	3x - 3,5x	85 501 - 99 750	0,6	0,018	399

* öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft)

A 2012. április 30-ig terjedő időszakra járó támogatás - az éves fogyasztás arányában - 1 200 m3, illetve nagycsaládosok esetén 2 400 m3 erejéig vehető igénybe (40 800, illetve 81 600 MJ). A szociális alapú távhőtámogatásra nem jogosult fogyasztók részére a fűtési időszakban járó, havi 1 150 Ft-os távhődíj-juttatás 2013. január 1-től megszűnik (azzal, hogy a juttatás a 2009. december 31-ig felhasznált hő tekintetében utólagosan - a később kibocsátott számlákban - is jóváírásra kerül).