Nem kerül a feketelistára az adó megfizetésére a 35. § (2) bekezdése szerint határozattal kötelezett személy, azaz egyebek közt az adózó örököse, jogutódja, társasház tulajdonostársai – írja a Napi Online.
Azok sem szerepelnek a listán, akiknek van ugyan tartozásuk, ám az - az alábbi felsorolás szerint - nem minősül adótartozásnak:
- ha az adózó részletfizetést, fizetési halasztást engedélyező jogerős határozattal rendelkezik és fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz,
- ha az adótartozást az adóhatóság elévülés miatt törölte,
- a végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bírósághoz benyújtott kérelemmel érintett kötelezettségek,
- a bíróság vagy az adóhatóság végrehajtást felfüggesztő döntésével érintett kötelezettségek,
- a folyószámlát nem érintő, adók módjára behajtandó köztartozások.
Az állami adóhatóság a tartozás keletkezését követő lehető legrövidebb időn belül megkezdi a végrehajtást - válaszolta a NAV arra a kérdésünkre, hogy miért nem lépnek korábban, megelőzendő a komoly tartozások felgyülemlését. Hozzátették: a végrehajtáshoz számos eszköz (hatósági átutalási megbízás - vagyis inkasszó -, munkabér-letiltás, ingó- és ingatlanfoglalás, követelésfoglalás) áll rendelkezésre, ám ezek csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő vagyon áll rendelkezésre. A végrehajtási eljárás ráadásul az egyes eljárási cselekményhez kapcsolódó törvényi előírások és jogorvoslati szabályok miatt is elhúzódhat. Hátráltató tényező lehet például a bírósági/adóhatósági végrehajtás felfüggesztése, szünetelés, bírósági felfüggesztésre vonatkozó kérelem, végrehajtható vagyon hiánya, korlátozottan végrehajtható vagyon (zálogjoggal terhelt), stb. A NAV tájékoztatása szerint az említett végrehajtási eszközök közül az inkasszó a leghatékonyabb, a behajtott összeg 49 százaléka ez úton jön be, sikeressége viszont (a kibocsátott összeghez képest) csak 7 százalékos. Hozzátették: az összességében 25-30 százalékos behajtási arány nemzetközi szinten is elfogadhatónak mondható.
Sokkal tartozik, mégsincs ott a listán - miért?
Miközben egyes személyeknek, cégeknek szinte bérelt helyük van a listákon, több módja is van annak, hogy az érintettek kikerüljenek a következő negyedévi felsorolásból. Az egyik ilyen mód az érintett magánszemély halála, illetve a cég megszűnése. Kevésbé frappáns, ám a többi adófizető szempontjából értékelhetőbb út, ha az adós a teljes tartozását (hátralékát) kiegyenlíti, és úgy kerül le a listáról. Van olcsóbb megoldás is: amennyiben az adós tatozása nettó módon számítva (az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentve) meghaladja ugyan magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén a 10 millió, cégeknél a 100 millió forintot, de nem áll fenn folyamatosan 180 napon keresztül, mert például időközben az adós kifizette a hátralékának egy részét, és átmenetileg összeghatár alá került a tartozása. Úgy is el lehet kerülni a listára kerülést, ha az adós tartozása bírósági/adóhatósági végrehajtás felfüggesztéssel, vagy bírósági felfüggesztésre vonatkozó kérelemmel érintett és emiatt a hátraléka összeghatár alá kerül. Nem kerül be a felsorolásba az adó megfizetésére az Art. 35. § (2) bekezdése szerint határozattal kötelezett személy sem, azaz egyebek közt az adózó örököse, jogutódja, társasház tulajdonostársai, stb. - ennek részletei az alábbi keretes írásban olvashatók.
Art. 35. § (2) bekezdés
Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:
a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
c) az adózó jogutódja,
d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,
e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,
f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,
h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,
i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért - a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig,
j) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.
a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
c) az adózó jogutódja,
d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,
e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,
f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,
h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,
i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért - a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig,
j) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.
