Az elektronikus adóbevallás néhány lépésben

Hamarosan jön a 2015-ös adóbevallás is, jó ha ezt tudja :

1.      Az elektronikus bevallás beküldéséhez rendelkezni kell Ügyfélkapu regisztrációval, valamint a bevallásban érintett adózóhoz benyújtott regisztrációs adatlappal. erről bővebben itt olvashat. (Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez)

2.      Mielőtt az első bevallás elküldésre kerülne, szükséges ellenőrizni a regisztrációt a magyarorszag.hu honlapon. Ügyfélkapu bejelentkezéskor meg kell adni az Ügyfélkapu regisztrációkor választott felhasználó nevet és az egyszer használatos kód aktiválásakor megadott jelszavat.

3.      Az adószakmai valamint a vámterület önadózás útján benyújtandó bevallások beküldésének lehetőségei, lépései a NAV-kapu segítségével.

3.1.   Közvetlenül az ÁNYK keretprogrammal történő beküldés lépései

a.)    az ÁNYK nyomtatvány kitöltése
b.)    a nyomtatvány kitöltési helyességének ellenőrzése
c.)    a keretprogram Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre menüpont használata, mely elkészíti a küldhető, titkosított nyomtatványt
d.)    a Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány közvetlen beküldése az Ügyfélkapun keresztül menüpont használata után meg kell adni az Ügyfélkapus felhasználó nevet és jelszót
e.)    a nyomtatvány sikeresen elküldésre került

3.2.   A magyarorszag.hu honlapon keresztül történő beküldés lépései

a.)    az ÁNYK nyomtatvány kitöltése
b.)    a nyomtatvány kitöltési helyességének ellenőrzése
c.)    a keretprogram Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre menüpont használata, mely elkészíti a küldhető, titkosított nyomtatványt
d.)    a magyarország.hu honlapra történő belépés után (felhasználó név / jelszó megadása után) a Dokumentumfeltöltés menüpontot kell választani
e.)    a „Kiválasztás” gomb megnyomása után a saját számítógépén található .kr kiterjesztésű file- kell feltölteni mely a c.) pontban leírtak elvégzése után készült el.

Mindkét esetben fontos megjegyezni, hogy a beküldés után kapott nyugta (mely az Értesítési tárhelyen található) csak a továbbítás tényét rögzíti, ez még nem garantálja a beküldött bevallás feldolgozását. Az esetleges hibákról, hiányosságokról a NAV a feldolgozás során értesíti az adózót, mely szintén az Értesítési tárhelyen tekinthető meg.

4.      Az elküldött bevallással kapcsolatos további lekérdezési lehetőség  az eBEV Portálon hajható végre, melyről bővebben  itt olvashat. (Az eBEV Portál felhasználói dokumentációja v5.4)

Nyugdíjas társas vállalkozó járuléka 2014 és 2015 évre

Nyugdíjas társas vállalkozó járuléka 2012-2013

Nyugdíjas társas vállalkozónak minősül:

a betéti társaság bel- és kültagja,

a közkereseti társaság,

a korlátolt felelősségű társaság,

a közös vállalat

az egyesülés,

az európai gazdasági egyesülés

tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Társas vállalkozó továbbá:

a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

az ügyvédi iroda,

a közjegyzői iroda,

a végrehajtó iroda,

a gépjármű-vezetőképző munkaközösség,

az oktatói munkaközösség,

az egyéni cég tagja.

Aki saját jogú nyugdíjas és társas vállalkozó, azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, annak nem kell megfizetnie a minimális járulékot. 2012. év elejétől csak azok számítanak saját jogú nyugdíjasnak, akik 1949.-ben vagy korábban születtek. Az ennél fiatalabb korhatár előtti nyugdíjasoknak a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra, illetve a társas vállalkozásokban foglalkoztatottakra érvényes járulékokat kell fizetniük. A vállalkozók 2011.-ben – ha kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók voltak - 5.100 forint járulékot kellett fizetniük, ami 2012.-ben 6.390.- forintra változott, és mint az előbbiekben láthattuk sokkal kevesebben tartozhatnak egyáltalán ebbe a kategóriába.
Nem tartoznak már a nyugdíjas társas vállalkozó 2012. évi besorolásába azok, akik:
- 2011. december 31.-ig korengedményes nyugdíjat kaptak
- előnyugdíjasok
- szolgálati nyugdíjasok
- bányásznyugdíjasok
ha nyugdíjuk 2012. év elejétől ellátássá került átminősítésre. Akik így kiestek a saját jogú nyugdíjas besorolásból és társas vállalkozás tagjai, társas vállalkozóknak tekintendők, és a társas vállalkozásra érvényes szabályok szerint fizetnek járulékot. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, azaz nyugdíjas társas vállalkozó 2012.-ben is, 10% nyugdíjjárulékot és a vállalkozás utána 6.390 forint egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot fizet.

Munkanélküli segély összege 2014 - mennyi a munkanélküli segély összege 2014 évben?

Munkanélküli segély összege 2014
Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Mikor megfelelő a munkahely? A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, továbbá az egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, és a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, illetve a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban kell, hogy történjen. Mennyi álláskeresési járadék illeti meg az álláskeresőt? Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában (a folyósítási időtartam fele, de legfeljebb 91 nap) az átlagkereset napi összegének járadékalap 60 százaléka, míg a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Mennyi időre jár az álláskeresési járadék? Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A folyósítási időt úgy kell kiszámolni, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A munkanélküli segély összege függ a korábbi jövedelemtől is.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama

A járadék folyósítása minimum 73 napig tart, leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítás kezdő napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával, vagy a munkavállaló rendes felmondásával szűnt meg, mert akkor csak a megszűnést követő 90 nap elteltével folyósítható az ellátás. Az ellátást az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalapot képező jövedelem alapján számítják. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs ilyen jövedelem -pl. gyermek gondozása miatt-, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 130 százalékának alapulvételével számítják. A folyósítás első szakaszában, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a járulékalap 60 százalékát folyósítják a következő két korlát között. Az alsó határ nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 60 százaléka, amennyiben az igazolt jövedelem eléri legalább a minimálbért, a felső pedig a 120 százaléka, ami 2011-ben napi bruttó 1560 forinttól 3120 forintig terjedő összeg lehet. A második szakasz legfeljebb 179 napig tart, és a járadék összege megegyezik a minimálbér 60 százalékával, 2011-ben napi bruttó 1560 forinttal. Mindkét szakaszban, ha a járadék megállapításához igazolt jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor az igazolt jövedelem lesz az alap és annak a 60 százaléka a járadék, ugyancsak napi bruttó összegben megállapítva.