söralátét adóbevallás nyomtatvány 2013/2014

A söralátét méretű adóbevallásra 2013 - tól vonatkozó érdeklődésünkre a miniszterelnökségről a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) irányították munkatársunkat, ahol viszont azt kérték, hogy kérdésünket írásban tegyük föl. Levelünkre az NGM Kommunikációs Titkárságától a következő válasz érkezett:

„A „söralátétként” elnevezett egy oldalas adónyilatkozattal először idén május 21-ig teljesíthették a magánszemélyek 2011. évi bevallási kötelezettségüket. A nyilatkozatot elektronikusan illetve papír alapon is ki lehetett tölteni. Annak a magánszemélynek, aki ezt a nyilatkozati formát választotta az azonosító adatokon kívül mindössze három sor kitöltésével (lásd. a mellékelt nyomtatvány C blokkját) teljesíthette bevallási kötelezettségét.

Az adónyilatkozat a mellékletben megtekinthető.”
 Nem lehet nagyobb

Az akkor még csak leendő miniszterelnök egészen pontosan a következőt mondta: „A mai adórendszer mellett a gazdaság meg fog fulladni. Tehát ezen mindenképpen változtatni kell. Jelentős mértékben kell változtatni. Ha a kifejezést nem használtam volna tegnap, akkor adóforradalomról is beszélhetnék. Én ez ügyben a szándékaimról világosan beszéltem a választópolgárok előtt: söralátét nagyságú adóbevallás. Ez a minimális célkitűzés. Tehát az, hogy ma Magyarországon adótanácsadókat kell fogadni egy egyszerű adóbevallás elkészítéséhez – és erről tudnék én is beszélni önöknek – az képtelenség. Speciális felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni olyan törvények értelmezéséhez, ami egyébként az emberek alapvető életszükségletével függ össze. Ez tarthatatlan, ez nem szabadság és ez nem demokrácia. Az adótörvényeket – mint mondtam – úgy kell megváltoztatni, hogy az adóbevallás nem lehet nagyobb, mint egy söralátét. Kisebb esetleg lehet. A mértékére is igaz ez.”
Megvalósítható lenne 2013 - tól

A söralátét méretű adóbevallás megvalósítható lenne, „csak fordítva kéne a lovon ülni” – közölte megkeresésünkre Angyal József okleveles adótanácsadó. Azt mondta: létezik egy úgynevezett M30-as munkáltatói igazolás, melyben a munkaadó leírja, hogy az illető munkavállalónak egy adott évben mennyi jövedelme volt. Ennek alapján lehet elkészíteni az adóbevallást. Ha valaki év közben munkahelyet változtat, akkor az M30-as tartalmazza az összes munkahelyét – tette hozzá Angyal.

A szakember úgy folytatta: 2006 májusa óta működik a cégek számára a havi elektronikus adatszolgáltatás, „tehát az adóhatóságnak (NAV) elektronikusan megvan az, amit az M30-as tartalmaz”. Épp ezért ezeket az adatokat a NAV ki kéne, hogy adja az adófizetőknek, akik, ha azzal egyetértenek, egyetértésüket aláírásukkal egy söralátéten elismerhetnék. A söralátéten mindössze pár sor lenne és egy aláírás. Elvileg tehát működhetne a miniszterelnöki ígéret, gyakorlatilag azonban nem működik: Ma – folytatta gondolatait Angyal József – ha kilép a cégtől a munkavállaló, „kap egy csomó papírt, azt átviszi a másik munkahelyre, miközben elektronikusan minden megvan”. Ahhoz, hogy a söralátét működjék, módosítani kellene az adózás rendjéről szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy a törvény előírja a NAV adatszolgáltatási kötelezettségét. „Ezzel persze pluszfeladat hárulna a NAV-ra” – ismerte el. „De a Fidesz inkább kommunikál és nem kormányoz, a NAV-lobbi viszont túl erős. A farok csóválja a kutyát” – mondta. Angyal szerint a politikai akarat megléte esetén a söralátét méretű adóbevallás bevezetése csak pár napot venne igénybe. Angyal elismerte: az ilyetén adóbevallási rendszer nem lehetne teljes körű. Például ha egy magánszemély egy másiknak elad egy ingatlant, olyan – szintén adóköteles – jövedelemhez jut, amelyet nem cégtől kap, így az ilyen pénzeket a NAV-nak elküldött M30-asok nem tüntetik föl.

Ami van, az használhatatlan nyomtatvány

A minisztérium válaszában említett, 2012. január 1-én bevezetett »söralátétként« elnevezett egy oldalas adónyilatkozattal…” kapcsolatban Angyal annyit mondott: az teljesen használhatatlan, a NAV-nak módosítani kellett a kitöltési útmutatót, mert abszolút érthetetlen volt”. Interjúalanyunk hangsúlyozta: ahhoz, hogy valaki három sort kitöltsön, tizennégy föltételnek kellett megfelelnie. Hozzátette: tizenhétezren választották a négy és fél millió adózóból. „Ez olyan, mintha nem is lett volna. Az adminisztrációs költséggel ez bőven veszteséges”.

Adó 2013: Fordított Adózás 2013

Fordított adózás 2013-tól: fordított ÁFA, fordított adózás tudnivalók. A gabonák, olajos magvak és a fehérje növények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni július elsejétől az erről szóló törvénytervezet szerint, amely a kormány honlapján jelent meg.
A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, a forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához. A fordított áfa-szabályokat akkor kell először alkalmazni, amikor a teljesítés július 1. napjára esik. A fordított adó ill áfa alá eső termények a kukorica, búza, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó, repce és szójabab. Az eladónak az áfa-bevallásában meg kell adnia a vevő adószámát 2013 évben, míg a vevőnek az eladó adószámát kell közölnie az adóhatósággal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi becslése szerint a fordított adózás havi 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhat a büdzsének. Igaz, az akkori tervek szerint a gabonafélék, az olajos magvak, az élő baromfi és sertés, valamint a bontott baromfi és sertéshús szerepelt a fordított adózási körben. Március elején Balog Ádám, a nemzetgazdasági minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette: ha meglesznek a konkrét elképzelések, konzultálni fognak a piac szereplőivel és a szakértőkkel. Az Európai Bizottsággal folyamatos az egyeztetés a fordított adózás bevezetéséről, az egyes mezőgazdasági termékekre. A fordított adózás egyszerűsítve azt jelenti, amikor az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére. Vagyis a számla az ÁFA felszámítása nélkül kerül kiállításra, és az adót majd a vevőnek kell megfizetnie az állam részére. A fordított adózás Magyarországon először korábban lépett életbe, amikor még csak a hulladékkereskedelmet érintette. Azóta az érintett termékértékesítések és szolgáltatások köre jelentősen bővült. A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre, ugyanis mivel a fordított adózás alá eső számla ÁFA nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az ÁFA-t visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.