adózás 2013: finisben a 2013-as adóváltozások !

A parlamentben hétfőn késő este szavaztak a módosító indítványokról, így már körvonalazódnak a jövő évi adóváltozások. Finomhangolják a katát és a kivát, és az októberben bejelentett egyenlegjavító program intézkedései is megjelennek az adójogszabályokban. Emelkedik a tranzakciós illeték, viszont kevésbé nőnek a cafeteria közterhei és az iparűzési adóalap meghatározása csak a nagyobb árbevételű cégeknél változik.Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz. A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz. Az újonnan létrejövő vállalkozások adóalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával, illetve az adott vállalkozás alapítását szabályozó jogszabály szerinti nappal jön létre. Az adóalanyiság létrejöttének feltétele, hogy az újonnan alakuló vállalkozás a törvény által meghatározott határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását. A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban a módosító javaslat biztosítja, hogy az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehessen venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben. A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során. A módosító javaslat azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni. Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.

kisvállalkozói adó

Új, egyszerűsített adókat tervez a Fidesz frakciója és a kormány, de döntést egyelőre még nem hoztak. A Fidesz és a kormány a kisadózóknál is tervez adminisztratív könnyítést. Ennek érdekében tételes adót vezetnek be, amely minden eddigi terhet felvált majd. A frakcióvezető példái szerint cipészek, fodrászok, újságírók lehetnek majd az új, egyszerűsített adó haszonélvezői. A még bevezetés előtt álló teher hasonlítani fog az evára, de szélesebb kört érint majd, és jobb lesz - jelentette ki.  A Fidesz és a kormány a kisvállalatok adóterheinek csökkentését is tervezi a kisvállalkozói adó bevezetésével. A társasági adónál, szakképzési hozzájárulásnál, szociális hozzájárulási adónál, osztalékadónál egyszerűsítés lesz, ezeket új adó váltja ki, amely egy összevont kisvállalkozói adó lesz. Az új lehetőséget olyan munkaerő-intenzív cégekre akarják szabni, amelyek 25 dolgozónál kevesebbet foglalkoztatnak. Matolcsy György kijelentette, hogy egyezségre jutott a kormányt képviselő nemzetgazdasági minisztérium a két kormánypárti frakcióval egy "nagy jelentőségű, munkahelyeket védő és teremtő csomagban". Nagyon jó javaslatokat kapott a kormány, másfél millió embert érinthet ez a csomag - jelentette ki. A javaslatokat azonban még a kormány elé kell terjeszteni és a költségvetési hiányt nem emelheti - tette hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy a hároméves terv első évéről egyeztek meg, amelynek fedezetére új forrásokat találtak: a sárgacsekk-adót kiterjesztik az MNB műveleteire, ebből 100 milliárd forint többletbevételt várnak. További extra 100 milliárd forint érkezik majd az államkincstárnál végrehajtott tranzakciókra kivetett adókból. A harmadik lába a csomag fedezetének a költségvetési tartalékból kölcsönvett 100 milliárd forint lesz - tette hozzá Matolcsy György. Ezek a tételek azonban valójában nem fedezhetik a költségvetésen ütött 300 milliárd forintos lyukat. Az államkincstár megadóztatása egyik oldalon valóban bevétel, de mivel a kincstár az állam része, ezért másik oldalon kiadás is, vagyis nem 100 milliárdot hoz ez az intézkedés, hanem nulla forintot. A jegybank megadóztatása sem segít: a jegybank veszteségét - és az MNB-nek emiatt is vesztesége lesz 2013-ban - meg kell térítenie az államnak, igaz, a 2014-es egyenlegben. A költségvetési tartalékból "kölcsönvett" 100 milliárd forintot pedig értelmezni is nehéz. Matolcsy egyébként azt is mondta, hogy a tranzakciós illetékből az eredetileg várt 280 milliárddal szemben 140 milliárd forintot szednek be a bankrendszertől. Ezt a lyukat pedig az ellensúlyozza, hogy az IMF-tárgyalások közelsége óriási hozamcsökkenést eredményez az állampapíroknál, emiatt pedig jövőre 150 milliárd forinttal kisebb kamatkiadása lesz az államnak. Egyrészt messze nem hozna ennyi megtakarítást egy hitelmegállapodás, de ahhoz először is meg kell egyezni az IMF-fel és az EU-val. Másrészt, az IMF és az EU egy ilyen, fiktív forrásokkal fedezett, megalapozatlannak tűnő adócsökkentési program mellé aligha áll, vagyis a megállapodás esélye kicsi.  Rogán Antal megjegyezte, igazságos megoldás a jegybanki műveletekre kivetni az adót, mert ha a kereskedelmi bankok adóznak, akkor adózzon a jegybank is. Az államkincstár tranzakcióira kivetett adó pedig értelmezése szerint egyfajta állami kiadáscsökkentés.

Az új adócsomag főbb elemei

Az adócsomag fő elemei 2012-2013 évben :
- a banki különadót 2014-től eltörlik
- telefonadó: 2 Ft / perc, az első tíz perc havonta ingyenes, adóplafon magánszemélyeknek havi 700 Ft, vállalkozásoknak 2500 Ft, a szolgáltatóktól vonják
- pénzügyi tranzakciós illeték: mértéke egy ezrelék (0,1 %), a szolgáltatóktól vonják (bevétel: min. 130 milliárd forint)
- biztosítási adó: kgfb: 30 százalék, casco: 15 százalék, vagyon- és balesetbiztosítások: 10 százalék

 A Bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodás értelmében a kormány még at vállalta, hogy a bankokat sújtó különadót kivezetik, és nem terhelik őket új adókkal. Ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illetéket Matolcsy szerint a pénzintézeteknek kell megfizetniük, és nem fogják tudni ráterhelni a költségeket az ügyfelekre. Az, hogy a bankok tranzakciós adójával kapcsolatban nem hangzott el felső határ, és a bankadónál lényegesen nagyobb szektoradót kell befizetniük, azt jelzik, hogy a jövőben sem vehetők készpénznek az ígéreteik. Ugyanígy nehezen indokolható a 30 %-os társasági adó az energetikai szektorban, vagy az, hogy a telekom-cégeket hogyan veszik rá arra, hogy ne hárítsák át a fogyasztókra a telefonadót.

Új adócsomag döntöttek : lesz telefonadó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó

Matolcsy bejelentett nekünk - új adó, 51 adó lesz : A kabinet szerdai ülésén döntöttek a telefonadóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról. A telefonadó már júliusban jön, de ténylegesen augusztustól fizetjük, a 2013-tól élő tranzakciós adóból 130 milliárdot várnak, az adó a bankokat terheli.

Telefonadó júliustól

A telefonadóként ismertté vált távközlési forgalmi adóról azt mondta: minden hír igaz, amit korábban tudni lehetett. Havonta első tíz perc ingyenes, afölött 2 forint percenként, magánszemélyek maximum 700 forintot adózhatnak havonta, az üzleti előfizetőknél 2500 forint lesz a korlát. A telefonadót a kormány eredeti terveinek megfelelően, júliustól bevezetik, azt ténylegesen augusztustól fizetjük. A nemzetgazdasági tárca úgy tervez, hogy a költségvetésbe idén 30 milliárd folyik be az új adóból. A miniszter szerint az adó a távközlési cégeket terheli – az nem egészen világos a jelen helyzetben, hogy ez csak beszedési kötelezettséget jelent-e (mint a biztosítási adó a biztosítóknak), vagy azt, hogy valóban a cégeknek, és nem az előfizetőknek kell adózniuk. Matolcsy György a héten egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszban elismerte: lehetséges, hogy a telefonadó bevezetése a kezdeti időszakban a beszélgetések időtartamának némi csökkenésével jár. Erre vélhetően rövid időn belül díjcsökkentéssel reagálnak majd a távközlési szolgáltatók, erősítve egyébként azt a tendenciát, hogy a telefonszolgáltatások költsége évről évre csökkenő. Ezért az esetleges fogyasztáscsökkenés nem lesz tartós, a korábbi évekhez hasonlóan a beszélgetések időtartama növekvő pályán marad, vélte a miniszter. Az Invitel, a kisebb telekomszolgáltatók egyike egyébként szintén kedden közölte: szemben a nagy szolgáltatókkal (Telenor, Magyar Telekom és Vodafone) a percalapú telefonadót támogatja. A cég szerint a percalapú telefonadó érinti ugyanis a legkevésbé hátrányosan a nehéz helyzetben élő, szociálisan rászoruló embereket. Az Invitellel szemben a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szerint a jelenlegi tervezet aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal a percalapú adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét.

Tranzakciós illeték: 1 ezrelék, ötmilliós limit

A lehető legszélesebb bázisra a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmazták, mondta a pénzügyi tranzakciós illetékről, amilyen adót az Európai Unióban is terveznek, megjegyezve: „mi hasonló irányba megyünk, de mást csinálunk”. Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték. A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.
A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.

Biztosítási adó: háromból egy

„Három adónemet vezetünk ki, a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást, ezek helyébe jön a biztosítási adó. A biztosítási adóból a korábbi adóknál 15 milliárddal több bevételre számít a kormány” – mondta Matolcsy. A pénzintézetek és a biztosítók megpróbálják majd átterhelni az új adókat az ügyfelekre, de mint ahogy a bankadónál sem sikerült, úgy most sem fog, ezt elsősorban a verseny nem teszi majd lehetővé. „Nagyon sok részletről folynak még a tárgyalások” – tette hozzá Matolcsy.

Új adótörvények 2012 - Változások

Megmarad a teljes, 1,27-szeres szuperbruttósítás a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre - derül ki a 2012. évi adótörvény-módosítási javaslatból. Az az alatti jövedelmeknél viszont csak a bruttó összeg után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A családi kedvezményre vonatkozó szabályok alapjában véve nem változnak.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI
HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 44. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„44. Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétõl hatályos Foglalkozások
Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minõsülő munkakör.”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő
folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában
történik.”
(3) Az Szja tv. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról
gondoskodik
a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján
azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha
a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás
közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.”
(4) Az Szja tv. 3. § 66–68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„66. Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában meghatározott alapkutatás.
67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.
68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában meghatározott kísérleti fejlesztés.”
(5) Az Szja tv. 3. § 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában
kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.”

adótörvény módosítások 2012

2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott szabályok jellemezően 2012. január 1-jén lépnek hatályba, azonban számos módosulás hatását célszerű már az idei év hátralévő részében is mérlegelni.