Így adózunk 2018 januártól!

Új adótörvény 2016 – Rengeteg adóváltozás jön 2016-ban – 4 millió embert érint!http://online-kalkulator.hu/uj-adotorveny-2016-rengeteg-adovaltozas-jon-2016-ban-4-millio-embert-erint/
Szerző: Adózás - adóhírek - adóbevallás, 2015. november 11.

Indul a 2014-es adóbevallás roham !

Kezdődik az adóbevallás nyomtatványok postázása, és mindenkinek vallani kell a 1353any adónyomtatvány segítségével a korábbi évi bevételeiről !

      Adóbevallás és nyomtatványok letöltése 

 

         Adóbevallás határidők 2014-re

Határidők :

Határidő	Kötelezettség/választható lehetőség
január 31.	nyilatkozat benyújtása a munkáltatói adó-megállapításról
február 17.	nyilatkozat az egyszerűsített bevallás kéréséről (választható)
február 25.	egyéni vállalkozók, áfa fizetésre kötelezett őstermelők és magányszemélyek, valamint evás egyéni vállalkozók szja-bevallása
május 20.	magánszemélyek szja-bevallása, illetve az adónyilatkozat beküldése

--------------------------

Nyomtatványok :

A személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás benyújtásához az alábbi három lehetőség áll rendelkezésre. A kiválasztott gombra történő kattintással számítógépére automatikusan letöltődik az SZJA megfelelő bevallási nyomtatványának internetes programja (ANYK53), valamint a hozzá tartozó súgó. 1353 személyi jövedelemadó bevallás Mikor választhatja Ön a csökkentett adattartalmú személyi jövedelemadó bevallást? 1353NY jelű nyilatkozat az egyszerűsített SZJA-bevallás elkészítéséhez Mikor választhatja Ön az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallást? 1353Adónyilatkozat Mikor választhatja Ön az adónyilatkozatot?

Egyre többet adózunk

A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához közel 1 millió 298 ezer adóalany nyújtott be 2012. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallást, tízezerrel többen, mint előző évben – közölte a NAV szerdán. A budapesti és Pest megyei magánszemélyek által megszerzett jövedelmek összege 71 milliárd forinttal emelkedett, családi kedvezményt pedig 21 ezerrel többen vettek igénybe.

A régió adózói 2 983 milliárd forint összegű összevont jövedelmet vallottak, mely legmeghatározóbb elemének (90 százalék) továbbra is a bérjövedelem (2 685 milliárd forint) bizonyult. A munkaviszonyból származó jövedelmek összege 3 százalékkal növekedett. Az alkalmazottak éves szinten átlagosan 99 ezer forinttal több fizetést vihettek haza, mint 2011-ben. Az éves átlagos bér 2 millió 504 ezer forint volt.
Százmillió forintot meghaladó bérjövedelemről százkét magánszemély adott számot. A régió és egyben az ország legnagyobb (teljes egészében munkaviszonyból származó) összevont jövedelemmel rendelkező adóalanya 760 millió forint jövedelmet vallott, amelyet 154 millió forint adókötelezettség terhelt.
Az elmúlt évben 21 ezerrel többen vettek igénybe családi kedvezményt. Összege mindösszesen 9 320 millió forinttal (2,6 százalékkal) nőtt és meghaladta a 349 milliárd forintot. Az igénybe vevő magánszemélyek átlagosan 1 millió 149 ezer forinttal csökkentették adóalapjukat.

Adóhírek frissen ! Szja bevallás !

Java telepítés:

Amennyiben a NAV által létrehozott kitöltő-ellenőrző programmal kívánja személyi jövedelemadó bevallását elkészíteni, úgy azt könnyedén telepítheti számítógépére.
A telepítést követően a 1253 jelű SZJA bevallás programja automatikusan megnyílik. A számítógépe „Asztal”-án a telepítés során létrejött ikon segítségével később is újra indítható a program, betölthető a félig kitöltött bevallás, melyet a végleges kitöltés után kinyomtatható, ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, elektronikus úton feladhat.
(Minden központi ügyfélszolgálati irodán is lehetősége van ügyfélkapus regisztrációra.) 

Telepítés indításakor angol nyelven az alábbi tájékoztató jelenik meg.
„A Java program gondoskodik a különleges Java tartalmak biztonságos hozzáféréséről.
Az üzleti megoldásoktól kezdve, a felhasználói programokon át, egészen a szórakoztató tartalmakig, a Java az internetezés élményét váltja valóra.
Megjegyzés: A program a telepítési folyamat során személyes adatokat nem gyűjt.”
A ’Java keretrendszer telepítése’ gombra kattintva a telepítő először letöltődik az Ön számítógépére (böngészőtől függ a letöltés helye, legtöbb esetben alapértelmezetten a Dokumentumok/Letöltések mappába), melyet dupla kattintással el kell indítani.
A telepítés indítása után kattintson az "Install" gombra, és ezzel elfogadja a felhasználói feltételeket, és telepíti a Java-t. A „cancel” gomb megnyomásával visszatér a NAV internetes honlapjának kezdő oldalára.

Az offline Java telepítő futtatásával kizárólag a bevallás kitöltő program használatához szükséges tartalmak letöltésére és telepítésére kerül sor. A Java program nem a bevalláskitöltő rendszer részre, hanem annak használatához szükséges rendszerkörnyezet. A telepítési folyamat lépéseiről szóló magyar nyelvű tájékoztató elérhető itt

 

Kitöltési útmutató
1253ADO Kitöltési útmutató
1253ADO Kitöltési útmutató 1 oldalas

2013-as adócsomag

A 2013-as adócsomag egyik kellemes meglepetése sok vállalat számára, hogy az adóhatóság nem törli automatikusan azoknak a vállalkozásoknak az adószámát, amelyek elmulasztották kitölteni és időben visszaküldeni a KOCKERD (kockázatelemzést szolgáló) kérdőívet. A „bűnbánók” akár bocsánatot is nyerhetnek, amennyiben február 15-ig pótolják mulasztásukat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új vállalkozás indításakor, létező cégek esetében pedig a többségi tulajdonos vagy ügyvezető változásakor folytathat le kockázati eljárást, amely a 38 kérdésből álló KOCKERD kitöltését jelenti. A jelenlegi szabályozás szerint azoknál a cégeknél, amelyek a kérdőívet a 10 napos határidőre nem küldték vissza, és nem tudták a késést „hitelt érdemlően” indokolni, az adóhivatal automatikusan elindította az adószámtörlési eljárását. Lapunk szakmai körökből származó információi szerint legalább kétezer vállalkozás jutott erre a sorsra 2012-ben; a „mellékbüntetés” az, hogy a cég ügyvezetője, tagja 5 évig nem, új vállalkozást nem alapíthat, hasonló tisztséget nem vállalhat. Az adóhatóság kérdőív lábbal tiporja a közigazgatási szabályok által diktált együttműködési és hatékonysági előírásokat – véli Ruszin Zsolt, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke. Az ügyféltől a hivatal által már ismert adatokat kérnek, ráadásul a számviteli szabályokhoz képest jóval hamarabbi könyvelést követelnek meg, miközben egy-egy kérdőív elbírálásán fél évig piszmognak a revizorok, aztán hajmeresztő tévedések mentén kitalálják, hogy az ügyfél fokozott adóhatósági felügyeletre szorul – indokolja ítéletét a szakember. Míg a jogalkotói szándék a tartalmi téren jóval hatékonyabb megközelítést helyezi előtérbe, addig a NAV munkatársai nemzetgazdaság-ellenes gyakorlatukkal és tájékozatlanságukkal kiemelkedően magas kárt okoztak a válság hatásaival nehezen megbirkózó vállalkozásoknak - értékelt Ruszin Zsolt.
Az új szabályozás szerint a NAV csak abban az esetben törli az adószámot, ha az adózó az ismételt felszólítást követően sem küldi vissza a megadott határidőre a kérdőívet. (Büntetést persze kiszabhatnak, amelynek összege félmillió forint is lehet.) A már megszüntetett adószámú cégek február közepéig pótolhatják a mulasztást, és ha megteszik, akkor a NAV visszavonja az adószámmegszüntető határozatot. Pozitív hír a szabályozás változása, különösen annak fényében, hogy a KOCKERD miatt számos, régóta működő céget is végelszámolni kellett volna – mondta lapunknak Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere. A szakember emlékeztetett: sok olyan cég volt, amely a nyári szabadságok idején kapta meg a felszólítást, amikor az adatok összegyűjtése különösen nehéz feladatot jelentett vagy a kérdésekben kompetens személy éppen szabadságon volt. Amennyiben a NAV visszavonja az adószámmegszüntetésről hozott határozatot, úgy az áfalevonás tekintetében is változik a helyzet. Ekkor ugyanis az adószám megszüntetése utáni időszakban a társaság által befogadott számlák áfatartalmát a társaság, az általa kiállított számlák áfáját pedig a vevő levonhatja – amire a visszavonás nélkül egyik félnek sem lenne lehetősége, magyarázta Nyári Zsolt.

adózás 2013: finisben a 2013-as adóváltozások !

A parlamentben hétfőn késő este szavaztak a módosító indítványokról, így már körvonalazódnak a jövő évi adóváltozások. Finomhangolják a katát és a kivát, és az októberben bejelentett egyenlegjavító program intézkedései is megjelennek az adójogszabályokban. Emelkedik a tranzakciós illeték, viszont kevésbé nőnek a cafeteria közterhei és az iparűzési adóalap meghatározása csak a nagyobb árbevételű cégeknél változik.Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz. A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz. Az újonnan létrejövő vállalkozások adóalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával, illetve az adott vállalkozás alapítását szabályozó jogszabály szerinti nappal jön létre. Az adóalanyiság létrejöttének feltétele, hogy az újonnan alakuló vállalkozás a törvény által meghatározott határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását. A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban a módosító javaslat biztosítja, hogy az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehessen venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben. A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során. A módosító javaslat azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni. Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.

Marad a baleseti adó

Nem vetik ki a biztosítási adót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra, ehelyett megmarad a baleseti adó. A mezőgazdasági biztosítások adómentesek maradhatnak egy új módosító indítvány szerint. Megmarad a baleseti adó – ez derül ki a költségvetési bizottság múlt hét végén beadott módosító indítványából, amelyet a biztosítási adóról szóló törvényhez nyújtottak be. Az eredeti törvényjavaslat szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) 30 százalékos közterhet vetett volna ki az állam 2013-tól, vagyis ugyanakkorát, mint amekkora baleseti adó most is terheli ezeket a biztosításokat. A biztosítási adó bevezetésével párhuzamosan kivezették volna a baleseti adót, ezt az ötletet viszont az új módosító javaslat elvetné. Emellett az életbiztosításokat már az eredeti törvényjavaslat is adómentessé tette, a lépést az öngondoskodás támogatásával indokolták, de a zömmel befektetési céllal kötött biztosítások vélhetően teljesen versenyképtelenné is váltak volna a megtakarítási piacon, ha közterhet vetettek volna ki a befizetésekre.

Regisztrációs adó kalkulátor

Az autók avultatása megmarad, ami a regadó 2013 szemszögéből azt jelenti, hogy például egy 5 éves autó esetén a díj felével, 11 éves gépjárműnél a negyedével, 20 évesnél pedig tizedével kell csupán kalkulálni. További kedvezmény, hogy a külföldi rendszámmal, magyar tulajdonos nevére bejegyzett autók esetében, ha a tulajdonos nem kívánja bizonyítani, hogy az év nagy részében külföldön tartózkodik lehetőség lesz az autó honosítására, ilyenkor pedig a tulajdonos kedvezményt kap az adóból, melyet a regisztrációs adó kalkulátor 2013 is megmutat. Már az idén emelkedett viszont a céges autók regisztrációs adójának mértéke, ez elsősorban a leggyakrabban használt 1,6 literes erőforrással szerelt autókat érinti. A regadó magasabb összege mellett a cégautó adó mértéke is megnövekedett, e mellett számolni kell a gázolaj jövedéki adójának megnövekedett összegével is, valamint az üzemanyagárak folytonos változásával. Amennyiben szeretnénk kiszámolni, hogy a cégautók költsége tekintetében  mire számíthatunk, használjuk a regisztrációs adó kalkulátor 2013 változatát. Bár a regisztrációs adó ez év januártól kedvezőbb lett, ez a pozitív változás csak akkor lesz érezhető a használtautó-piacon, ha az euró árfolyama jóval 300 forint alá megy. A jelenlegi árfolyamrekordok mellett a regisztrációs adó elejétől hiába csökkent nagy mértékben, a piac összességében jó esetben a tavalyi mérsékelt forgalommal számolhat. A regeadó 2013-ban nem valószínű, hogy még tovább csökkenne, de kérdés, ez elegendő-e ahhoz, hogy az autópiac tartósan fellendüljön. A regisztrációs adó kalkulátor 2013. használatával kiszámítható, hogy egy  személygépkocsi behozatalakor mennyi a megfizetendő regadó. A regisztrációs adó 2013. évi kalkulálásához nem kell más, mint megadni a motor típusát, és környezetvédelmi besorolást. A regisztrációs adó 2012-ban is a lökettérfogat, az első forgalomba helyezés óta eltelt idő megadásával lesz pontosan kiszámítható.

kisvállalkozói adó

Új, egyszerűsített adókat tervez a Fidesz frakciója és a kormány, de döntést egyelőre még nem hoztak. A Fidesz és a kormány a kisadózóknál is tervez adminisztratív könnyítést. Ennek érdekében tételes adót vezetnek be, amely minden eddigi terhet felvált majd. A frakcióvezető példái szerint cipészek, fodrászok, újságírók lehetnek majd az új, egyszerűsített adó haszonélvezői. A még bevezetés előtt álló teher hasonlítani fog az evára, de szélesebb kört érint majd, és jobb lesz - jelentette ki.  A Fidesz és a kormány a kisvállalatok adóterheinek csökkentését is tervezi a kisvállalkozói adó bevezetésével. A társasági adónál, szakképzési hozzájárulásnál, szociális hozzájárulási adónál, osztalékadónál egyszerűsítés lesz, ezeket új adó váltja ki, amely egy összevont kisvállalkozói adó lesz. Az új lehetőséget olyan munkaerő-intenzív cégekre akarják szabni, amelyek 25 dolgozónál kevesebbet foglalkoztatnak. Matolcsy György kijelentette, hogy egyezségre jutott a kormányt képviselő nemzetgazdasági minisztérium a két kormánypárti frakcióval egy "nagy jelentőségű, munkahelyeket védő és teremtő csomagban". Nagyon jó javaslatokat kapott a kormány, másfél millió embert érinthet ez a csomag - jelentette ki. A javaslatokat azonban még a kormány elé kell terjeszteni és a költségvetési hiányt nem emelheti - tette hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy a hároméves terv első évéről egyeztek meg, amelynek fedezetére új forrásokat találtak: a sárgacsekk-adót kiterjesztik az MNB műveleteire, ebből 100 milliárd forint többletbevételt várnak. További extra 100 milliárd forint érkezik majd az államkincstárnál végrehajtott tranzakciókra kivetett adókból. A harmadik lába a csomag fedezetének a költségvetési tartalékból kölcsönvett 100 milliárd forint lesz - tette hozzá Matolcsy György. Ezek a tételek azonban valójában nem fedezhetik a költségvetésen ütött 300 milliárd forintos lyukat. Az államkincstár megadóztatása egyik oldalon valóban bevétel, de mivel a kincstár az állam része, ezért másik oldalon kiadás is, vagyis nem 100 milliárdot hoz ez az intézkedés, hanem nulla forintot. A jegybank megadóztatása sem segít: a jegybank veszteségét - és az MNB-nek emiatt is vesztesége lesz 2013-ban - meg kell térítenie az államnak, igaz, a 2014-es egyenlegben. A költségvetési tartalékból "kölcsönvett" 100 milliárd forintot pedig értelmezni is nehéz. Matolcsy egyébként azt is mondta, hogy a tranzakciós illetékből az eredetileg várt 280 milliárddal szemben 140 milliárd forintot szednek be a bankrendszertől. Ezt a lyukat pedig az ellensúlyozza, hogy az IMF-tárgyalások közelsége óriási hozamcsökkenést eredményez az állampapíroknál, emiatt pedig jövőre 150 milliárd forinttal kisebb kamatkiadása lesz az államnak. Egyrészt messze nem hozna ennyi megtakarítást egy hitelmegállapodás, de ahhoz először is meg kell egyezni az IMF-fel és az EU-val. Másrészt, az IMF és az EU egy ilyen, fiktív forrásokkal fedezett, megalapozatlannak tűnő adócsökkentési program mellé aligha áll, vagyis a megállapodás esélye kicsi.  Rogán Antal megjegyezte, igazságos megoldás a jegybanki műveletekre kivetni az adót, mert ha a kereskedelmi bankok adóznak, akkor adózzon a jegybank is. Az államkincstár tranzakcióira kivetett adó pedig értelmezése szerint egyfajta állami kiadáscsökkentés.

napelem adó - napelem adózása

Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".
A túltermelést illetően ugyanakkor sokakban merülhet fel a kérdés: vajon a háztartási kiseröművek tulajdonosainak van-e adófizetési kötelezettségük? Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Arról nem is beszélve, hogy az üzletszerűségnek, illetőleg a tartós, rendszerességnek nem kell együttesen fennállnia a NAV szerint. Amennyiben a háztartási méretű kiserőmű magánszemély üzemeltetője már adóalany, például egyéni vállalkozó (és a háztartási kiserőmű üzemeltetését adóalanyként végzi, például a gazdasági tevékenységéhez szükséges energiát állítja elő szélerőművel), úgy a többlet energia értékesítését természetesen számláznia kell a tőle villamosenergiát vásárló felé. Amennyiben tehát egy egyéni vállalkozó otthonának és saját tevékenységének energiaellátása végett felállít és üzemeltet egy háztartási kiserőművet, az ebből származó megtermelt energiát kizárólag egyéni vállalkozó adóalanyként értékesítheti, mivel termelő tevékenységétől nem választható el az energia értékesítése. Ezzel szemben, ha vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély állít fel háztartásának energiaigényére tervezett termelő egységet, melynek fölöslegét táplálja a közműbe, nem beszélhetünk adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységről - magyarázza a NAV. Összefoglalva: A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője nem kötelezhető áfa adóalanyként való bejelentkezésre pusztán azon ok miatt, mert a közcélú hálózatba energiát táplálhat, ha felesleges energiával fog rendelkezni. Minden esetben a fenti szempontok figyelembevételével szükséges vizsgálni azt, hogy a saját fogyasztás céljából termelt energiafölöslege olyan rendszerességgel vagy nagyságrendben értékesül-e, ami a magánszemély áfa adóalanyiságát megalapozná.

Az új adócsomag főbb elemei

Az adócsomag fő elemei 2012-2013 évben :
- a banki különadót 2014-től eltörlik
- telefonadó: 2 Ft / perc, az első tíz perc havonta ingyenes, adóplafon magánszemélyeknek havi 700 Ft, vállalkozásoknak 2500 Ft, a szolgáltatóktól vonják
- pénzügyi tranzakciós illeték: mértéke egy ezrelék (0,1 %), a szolgáltatóktól vonják (bevétel: min. 130 milliárd forint)
- biztosítási adó: kgfb: 30 százalék, casco: 15 százalék, vagyon- és balesetbiztosítások: 10 százalék

 A Bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodás értelmében a kormány még at vállalta, hogy a bankokat sújtó különadót kivezetik, és nem terhelik őket új adókkal. Ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illetéket Matolcsy szerint a pénzintézeteknek kell megfizetniük, és nem fogják tudni ráterhelni a költségeket az ügyfelekre. Az, hogy a bankok tranzakciós adójával kapcsolatban nem hangzott el felső határ, és a bankadónál lényegesen nagyobb szektoradót kell befizetniük, azt jelzik, hogy a jövőben sem vehetők készpénznek az ígéreteik. Ugyanígy nehezen indokolható a 30 %-os társasági adó az energetikai szektorban, vagy az, hogy a telekom-cégeket hogyan veszik rá arra, hogy ne hárítsák át a fogyasztókra a telefonadót.

Új adócsomag döntöttek : lesz telefonadó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó

Matolcsy bejelentett nekünk - új adó, 51 adó lesz : A kabinet szerdai ülésén döntöttek a telefonadóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról. A telefonadó már júliusban jön, de ténylegesen augusztustól fizetjük, a 2013-tól élő tranzakciós adóból 130 milliárdot várnak, az adó a bankokat terheli.

Telefonadó júliustól

A telefonadóként ismertté vált távközlési forgalmi adóról azt mondta: minden hír igaz, amit korábban tudni lehetett. Havonta első tíz perc ingyenes, afölött 2 forint percenként, magánszemélyek maximum 700 forintot adózhatnak havonta, az üzleti előfizetőknél 2500 forint lesz a korlát. A telefonadót a kormány eredeti terveinek megfelelően, júliustól bevezetik, azt ténylegesen augusztustól fizetjük. A nemzetgazdasági tárca úgy tervez, hogy a költségvetésbe idén 30 milliárd folyik be az új adóból. A miniszter szerint az adó a távközlési cégeket terheli – az nem egészen világos a jelen helyzetben, hogy ez csak beszedési kötelezettséget jelent-e (mint a biztosítási adó a biztosítóknak), vagy azt, hogy valóban a cégeknek, és nem az előfizetőknek kell adózniuk. Matolcsy György a héten egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszban elismerte: lehetséges, hogy a telefonadó bevezetése a kezdeti időszakban a beszélgetések időtartamának némi csökkenésével jár. Erre vélhetően rövid időn belül díjcsökkentéssel reagálnak majd a távközlési szolgáltatók, erősítve egyébként azt a tendenciát, hogy a telefonszolgáltatások költsége évről évre csökkenő. Ezért az esetleges fogyasztáscsökkenés nem lesz tartós, a korábbi évekhez hasonlóan a beszélgetések időtartama növekvő pályán marad, vélte a miniszter. Az Invitel, a kisebb telekomszolgáltatók egyike egyébként szintén kedden közölte: szemben a nagy szolgáltatókkal (Telenor, Magyar Telekom és Vodafone) a percalapú telefonadót támogatja. A cég szerint a percalapú telefonadó érinti ugyanis a legkevésbé hátrányosan a nehéz helyzetben élő, szociálisan rászoruló embereket. Az Invitellel szemben a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szerint a jelenlegi tervezet aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal a percalapú adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét.

Tranzakciós illeték: 1 ezrelék, ötmilliós limit

A lehető legszélesebb bázisra a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmazták, mondta a pénzügyi tranzakciós illetékről, amilyen adót az Európai Unióban is terveznek, megjegyezve: „mi hasonló irányba megyünk, de mást csinálunk”. Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték. A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.
A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.

Biztosítási adó: háromból egy

„Három adónemet vezetünk ki, a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást, ezek helyébe jön a biztosítási adó. A biztosítási adóból a korábbi adóknál 15 milliárddal több bevételre számít a kormány” – mondta Matolcsy. A pénzintézetek és a biztosítók megpróbálják majd átterhelni az új adókat az ügyfelekre, de mint ahogy a bankadónál sem sikerült, úgy most sem fog, ezt elsősorban a verseny nem teszi majd lehetővé. „Nagyon sok részletről folynak még a tárgyalások” – tette hozzá Matolcsy.

Személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás Május 20!

Már csak alig több mint két hét maradt az SZJA-bevallások elkészítésére és beadására, így érdemes minél előbb hozzálátni az elkészítéshez. 256 ezer adózónak nyílik lehetősége arra, hogy az adóhatóság készítse el az SZJA-bevallását. Erre akkor van lehetőség, ha kifizetőtől (Pl. munkaadótól, megbízótól, adószámmal rendelkező ingatlan bérbevevőtől) és ingó/ingatlan értékesítésből volt 2011-ben jövedelmünk (amiről február 15-ig már nyilatkozatot kellett tenni az adóhatóságnak). Fontos arra figyelni, hogy akik ezt választották, azoknak április 30-ig postázza az adóhatóság a bevallásukat, amit május 20-ig kell aláírva visszajuttatniuk. Eddig kell jelezni azt is, ha valamivel nem ért egyet az adózó. Amennyiben az SZJA-bevallásunk szerint adótúlfizetésünk van, akkor visszaigényelhetjük a túlfizetés összegét. Érdemes fejben tartani, hogy az adóhatóságnak 30 napja van a túlfizetés visszautalásra a bevallás benyújtásának napjától. Késedelmes kiutalás esetén az adóhatóságnak késedelmi pótlékot kell fizetnie, mely a jegybanki alapkamat kétszeresének felel meg. Amennyiben mi fizetünk késedelmesen (május 20. után) akkor az adózónak kell késedelmi pótlékkal növelten teljesíteni a befizetést. Fontos, hogy a késedelmi pótlékot külön számlaszámra kell utalni.

(1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

(3)A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.

(6) Az adót - egyes kivételekkel - naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

(7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8)Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

(9)Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

1/A. § (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.

(3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg.

(4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

Sárgacsekk adó ! Lesz sárgacsekk adó ?

A sárgacsekk-adó pénzügyi tranzakciós illeték szürkítheti a gazdaságot.
Minden magyarországi pénzmozgásra kivetik a pénzügyi tranzakciós illetéket a sárgacsekk adót, ezért ugyanúgy érinti a bankokat is, mint mindenki mást - mondta Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára Duna Tv közbeszéd című műsorában. Jelezte: a bankszövetség álláspontját akkor alakítja ki, miután megkapta a tervezetet. Az egyeztetések a közeljövőben kezdődnek el arról, hogy mire és hogyan vonatkozzon. A főtitkár szerint, amennyiben a pénzügyi tranzakciós illetéket mindenre kiterjesztik, a növekedést nem akadályozza, ugyanakkor a gazdaság fehérítése ellen hat. A sárgacsekk-adót 2013 elejétől vetnék ki, mértéke 0,1 százalék lesz, és a program szerint alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra, így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra terjedne ki. A hivatalos kormányzati elképzelés szerint a telefonadó általánosan minden megkezdett perc és elküldött sms/mms után 2 forint lesz, és idén év közepén már életbe lép.

Adó 2013: Fordított Adózás 2013

Fordított adózás 2013-tól: fordított ÁFA, fordított adózás tudnivalók. A gabonák, olajos magvak és a fehérje növények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni július elsejétől az erről szóló törvénytervezet szerint, amely a kormány honlapján jelent meg.
A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, a forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához. A fordított áfa-szabályokat akkor kell először alkalmazni, amikor a teljesítés július 1. napjára esik. A fordított adó ill áfa alá eső termények a kukorica, búza, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó, repce és szójabab. Az eladónak az áfa-bevallásában meg kell adnia a vevő adószámát 2013 évben, míg a vevőnek az eladó adószámát kell közölnie az adóhatósággal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi becslése szerint a fordított adózás havi 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhat a büdzsének. Igaz, az akkori tervek szerint a gabonafélék, az olajos magvak, az élő baromfi és sertés, valamint a bontott baromfi és sertéshús szerepelt a fordított adózási körben. Március elején Balog Ádám, a nemzetgazdasági minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette: ha meglesznek a konkrét elképzelések, konzultálni fognak a piac szereplőivel és a szakértőkkel. Az Európai Bizottsággal folyamatos az egyeztetés a fordított adózás bevezetéséről, az egyes mezőgazdasági termékekre. A fordított adózás egyszerűsítve azt jelenti, amikor az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére. Vagyis a számla az ÁFA felszámítása nélkül kerül kiállításra, és az adót majd a vevőnek kell megfizetnie az állam részére. A fordított adózás Magyarországon először korábban lépett életbe, amikor még csak a hulladékkereskedelmet érintette. Azóta az érintett termékértékesítések és szolgáltatások köre jelentősen bővült. A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre, ugyanis mivel a fordított adózás alá eső számla ÁFA nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az ÁFA-t visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

tranzakciós adó 2013-2014: tranzakciós adó összege

A jegybank adatai szerint a bankközi rendszerekben lebonyolított havi pénzforgalom 100.000-110.000 milliárd forint, miközben havi 19-20 millió tranzakciót hajtanak végre a bankközi forgalomban. Ha a jegybank havi adatait kivetítjük, akkor 1.200.000-1.300.000 milliárd forint az MNB adatsora szerint éves szinten a magyarországi bankközi pénzforgalom.Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a pénzügyi tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. A kormányfő hangsúlyozta, a tranzakciós adóról még nincs döntés, "attól nagyon messze vagyunk". Jelezte továbbá, hogy év közben nem szabad az adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és ilyen szerinte most nincs. Arra viszont van lehetőség - folytatta a kormányfő -, hogy a 2013-ra szóló költségvetésben megjelenjen az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább "áttereljék" a fogyasztás, a forgalom irányába. Fontos megjegyezni, arról sem közölt elképzeléseket a miniszterelnök, hogy milyen banki tételek után kellene fizetni ezt az esetleges közterhet. A tranzakciós adó feltételei nem ismertek még teljesen. A pénzforgalomról a jegybanki utolsó közlés tavaly szeptemberre vonatkozik. Az elmúlt év kilencedik hónapjában 113.325,85 milliárd forint volt a havi pénzforgalom, ez azonban jelentősen visszaesett a 2011. augusztus havi forgalomhoz képest, amely értékben 128.371,3 milliárdot tett ki, ami vélhetően a nyári turisztikai forgalom miatt volt magasabb, mint a tavaly szeptemberi bankközi pénzforgalom. Ha a 2011. januári pénzforgalmat vesszük, ez az átlagot mutatta, 100.782,47 milliárd forintot tett ki. A havi adatokból a legnagyobb tételt az MNB-n átmenő pénzforgalom, abból is az úgynevezett VIBER-tételek (valós idejű átutalások) jelentik. Tavaly januárban az MNB VIBER-forgalma 93.916,68 milliárd forintot tett ki, a márciusi forgalom a VIBER-tételekből 110.118,2 milliárd forint volt, ami júniusban 112.062,75 milliárd forintra emelkedett, míg augusztusban már 120.141,5 milliárd forintra emelkedett. Tavaly szeptemberben a bankközi pénzforgalom ismét visszaesett 106.134,77 milliárd forintra. Az érték szerinti megoszlást tekintve is a VIBER-forgalom adja a döntő hányadot: a tavaly szeptemberi pénzforgalomból az MNB VIBER-tételei jelentettek 98 százalékot, a januári pénzforgalomból is a VIBER-forgalom adott 97,5 százalékot. Legeza Péter, a bankközi klíringrendszert (BKR) működtető Giro Elszámolásforgalmi Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly a Giro Zrt.-n keresztül éves szinten 270-280 millió bankközi tranzakciót mértek, éves szinten ennek értéke hozzávetőleg 60.000 milliárd forint volt, 2010-ben mintegy 57.650 milliárd forintot tett ki. A jegybanki adatokból az is kitűnik, hogy a BKR-en keresztüli tételek döntő részét az egyszerű átutalások adják. Átlagban 85-87 százalékot az egyszerű átutalások jelentik: tavaly szeptemberben a BKR-en keresztül a pénzforgalom mintegy 5.043,6 milliárd forint volt, ebből az egyszerű átutalások 4.393,8 milliárd forintot adtak, míg a csoportos átutalások 544,67 milliárd forintot tettek ki, a csoportos beszedések pedig 25,84 milliárd forintot értek el 2011 szeptemberében. A posta közlése alapján a csekkszolgáltatásért az igénybe vevő megbízó fizet, a díj mindenki számára egységes, amit a posta a pénzforgalmi szolgáltatások díjairól szóló hirdetményben tesz közzé. A sárga csekkel történő készpénz-átutalási megbízás jelenleg a legolcsóbb, ez a szolgáltatás mindenki számára több mint 2.700 postahelyen, 350 mobilpostán érhető el, még ott is, ahol semmilyen más alternatív eszköz nem áll rendelkezésre. Az MNB honlapján található adatok szerint Magyarországon 2011-ben valamivel több mint 8,9 millió bankkártya volt forgalomban, ebből 6,8 millió MasterCard, 1,9 millió Visa, 164 ezer Amex és 19 ezer saját logós. A különböző kártyákat összesen 355,6 millió alkalommal használták. Ebből csaknem 339 millió volt a hazai kibocsátású kártyák használata, közel 17 millió alkalommal pedig külföldön kibocsátott kártyát használtak Magyarországon. A bankkártyákkal lebonyolított forgalom elérte a 8.135,38 milliárd forintot. A hazai kártyák forgalma 7.713,74 milliárd forint volt, a külföldön kibocsátottakkal pedig 421,53 milliárd forint költést bonyolítottak le. A plasztiklapokat leggyakrabban vásárlásra használják. Tavaly összesen 229 millió alkalommal fizettek kártyával a különböző vásárlásoknál, 1.787,83 milliárd forint értékben. Az adatok szerint 125,6 millió alkalommal vettek fel készpénzt bankkártyával, ennek forgalma 6.303,34 milliárd forint volt.

Adókedvezmény - 2014 -ig fogják kompenzálni az egykulcsos adót

2014-ben is szükség lesz az egykulcsos szja-rendszerben a kompenzációra, de azt már nem az adórendszeren belül teszi meg a kormány - jelentette be Matolcsy György. Mint mondta, az átlagbér alatt keresők esetében az adójóváírást és a félszuperbruttót jövőre, a bruttó 202 ezer felett keresők esetében utóbbit 2013-ig vezetik ki. A jövő évi költségvetés stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetés, amely egyben a Széll Kálmán Terv 82 százalékos teljesítését is megvalósítja - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a parlamentben a 2012-es költségvetés általános vitáját megnyitó expozéjában. Matolcsy György hangsúlyozta: a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül az 5., 6., 7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező büdzsét nyújtotta be a kormány.
A jövő évi költségvetés már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire, a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott strukturális reformlépésekre, amelyek meghozták első eredményeiket - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter. Elmondta azt is, hogy a 2012-es büdzsében a kormány 4,2 százalékos inflációval, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékos növekedésével, valamint 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Hozzáfűzte: nagy teljesítmény, hogy az idei 2,94 százalékos deficitről csökken jövőre 2,5 százalékra az államháztartási hiány. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta idén sikerül először tartani, és 3 százalék alá vinni a tervezett költségvetési hiányt.Kifejtette, hogy ezt idén még "különleges, egyedi forrásokból" - a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése kapcsán - éri el az ország, jövőre azonban már "önerőből" valósul meg a 3 százalék alatti költségvetési hiány, egyben jövőre strukturális egyenlegjavulás történik 2011-hez képest. Matolcsy György elmondta, hogy jövőre szerény fogyasztás-bővüléssel és a beruházások 3 százalék körüli növekedésével számol a költségvetés tervezete.A költségvetés jelentős, biztonságos, mintegy 300 milliárd forint összegű tartalékkal rendelkezik, tehát kiszámíthatóan lehet tervezni 2012-t - jelezte a miniszter, majd hozzáfűzte: a büdzsének erénye az is, hogy lehetővé teszi - és egyben feltételként szabja - az államadósság további csökkentését. Ez azért is nagy eredmény, mert az Európai Unióban átlagosan 80 százalék, eurózónában 88 százalék felett van a GDP-arányos államadósság.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a költségvetésben az államadósság utáni kamatfizetés szintje az idei 3,8 százalékról 3,6 százalékra csökken. Hozzáfűzte, hogy az elsődleges (az államadósság utáni kamatfizetés levonása utáni) egyenleg több mint egy százalékos pluszban lesz. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az 1,5 százalékos GDP-bővülés biztonságosnak tekinthető; a magyar gazdaság teljesítményét ugyanakkor "nagyon sok területen további injekciókkal kell erősíteni ahhoz, hogy az 1,5 százalékos növekedést valóban elérje Magyarország". Hozzáfűzte: a költségvetés szempontjából kockázat a növekedés, "ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy legalább a 1,5, de inkább a két százalék feletti gazdasági növekedés" teljesüljön. Matolcsy György ismertette, hogy a beruházások növekedését részben az európai uniós források lehívásának gyorsítása alapozza meg: idén 1.200 milliárd, jövőre 1.500 milliárd forintot terveznek uniós forrásokból kifizetni, a bővülés másik forrása pedig az olyan növekedést erősítő kormányzati döntések, mint az új otthonteremtési program.
A költségvetésben a kormány dinamikus külkereskedelmi növekedésre, valamint a foglalkoztatás jelentős, több mint egy százalékos bővülésére, a munkanélküliség esetében jelentős csökkenésre számít. Mintegy 200.000 Start munkahely jön létre, erre a jövő évi költségvetés 132 milliárd forintot biztosít. A jövő évi büdzsé öt nagy feladat köré csoportosul: ezek a nyugdíjrendszer és az egészségügyi alap stabilizálása, az arányos, egykulcsos, valódi 16 százalékos adórendszer kiteljesítése, a Start munkahelyek létrehozása, és az adózási "kiskapuk" bezárása, vagyis az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Matolcsy György hangsúlyozta: a 2012-es költségvetés arra a gazdaságpolitikai elvre épít, hogy a reálgazdaságot erősítik a pénzgazdasággal szemben, a termelést, az ipart helyezve a középpontba. A kormány mindent támogat, ami helyi és hazai - hangsúlyozta. A miniszter kiemelte: a költségvetést arra alapozták, hogy az államnak meg kell erősödnie a piaci folyamatokkal szemben, különösen azokon a területeken, ahol nem érvényesül a piac önszabályozó szerepe. "A hitelkorszakkal szemben előtérbe kell állítani a megtakarításokat" - mondta Matolcsy György, hozzáfűzve, hogy mind az üzleti szféra, mind a magyarországi családok és az önkormányzatok köre is eladósodott, ezért a megtakarítások erősítése kiemelten fontos feladat. A miniszter elmondta, öt nagy feladatot jelöltek ki a büdzsé tervezésekor. Az első a nyugdíj, amelyet mára két lábra állítottak, és „a hibásan bevezetett magán-nyugdíjpénztári rendszer miatt keletkezett lyukat betömtük”. Másfél lábra állítottuk az egészségügyi kasszát – mondta, hozzátéve, hogy azért kellett a járulékokat emelni, hogy zárt legyen a rendszer. A harmadik feladat, hogy befejezzék az egykulcsos szja-rendszerre való áttérést. Matolcsy bejelentette, hogy 2013 és 2014-ben is szükség lesz kompenzációra, de azt már nem az adórendszeren belül teszi meg a kormány. Mint mondta, jövőre az átlagbér alatt keresők esetében kivezetik az adójóváírást és a félszuperbruttót, a bruttó 202 ezer felett keresők esetében viszont utóbbit 2013-ig két lépésben vezetik ki. A negyedik feladat Matolcsy szerint a közmunkaprogram, az ötödik, hogy a költségvetés bezárja a kiskapukat az adórendszerben.

Új adótörvények 2012 - Változások

Megmarad a teljes, 1,27-szeres szuperbruttósítás a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre - derül ki a 2012. évi adótörvény-módosítási javaslatból. Az az alatti jövedelmeknél viszont csak a bruttó összeg után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A családi kedvezményre vonatkozó szabályok alapjában véve nem változnak.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI
HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 44. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„44. Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétõl hatályos Foglalkozások
Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minõsülő munkakör.”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő
folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában
történik.”
(3) Az Szja tv. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról
gondoskodik
a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján
azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha
a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás
közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.”
(4) Az Szja tv. 3. § 66–68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„66. Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában meghatározott alapkutatás.
67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.
68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában meghatározott kísérleti fejlesztés.”
(5) Az Szja tv. 3. § 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában
kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.”

Bérkalkulátor : Mennyi lesz a nettó bér 2014-ben?

A munkavállalók mindig pontosan szeretnék tudni, hogy bruttó bérük mennyit ér a "piacon", ezért összegyűjtöttük azokat a nyilvánosan is elérhető bérkalkulátor adatokat, amelyek segítségével pontosan megállapítható nettó fizetésünk és a bennünket foglalkoztató munkáltató terhei. A bérek alakulása fontos tényező, mennyit is visz haza a bruttóból, azaz mennyi marad.

Tájékoztatásul közlünk egy rövid táblázatot, amely alapján látható mennyit ér fizetésünk és mennyibe is kerülünk munkáltatónknak:

Bruttó havi munkabér:	100 000 Ft	120 000 Ft	150 000 Ft	200 000 Ft	250 000 Ft	300 000 Ft
Munkaadó költsége:	128 500 Ft	154 200 Ft	192 750 Ft	257 000 Ft	321 250 Ft	385 500 Ft
Munkavállaló nettó jövedelme:	76 510 Ft	88 792 Ft	107 215 Ft	137 920 Ft	162 405 Ft	185 490 Ft

szja kalkulátor 2012

1. az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
2. 2012-ben a minimálbér 93 000 forint
3. a kalkulátor nem alkalmas egyéni vállalkozók adó és járulékainak kiszámítására

Bérkalkulátor 2012 egy kereső esetén

Bruttó havi bér:
Gyermekek száma:

Alapadatok
Havi bruttó bér	230,000
Gyermekek száma	2
Kalkulációk
Érvényesíthető családi adóalap csökkentő kedvezmény	1,500,000
Számított havi SZJA	18,010
SZJA-differencia 2011-hez képest	+3,374
Munkavállalót terhelő járulékok
Nyugdíjjárulék (10%)	23,000
Egészségbiztosítási járulék (7%)	16,100
Munkaerő-piaci járulék (1.5%)	3,450
Nettó bér kifizetés	169,440
Nettó bér differencia 2011-hez képest	-5,674
Munkáltatót terhelő járulékok
Szociális hozzájárulási adó (27%) (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék)	62,100
Szakképzési hozzájárulás (1.5%)	3,450
Havi bérköltség összesen	295,550
Teljes havi bérköltség differencia 2011-hez képest	0
Adóék	42.67 %
Adóék differencia 2011-hez képest	+1.92 %