|
határidő
|
bevalláshoz kapcsolódó teendő
|
|
február 2.
|
Munkavállalói nyilatkozat a munkáltatói adó-megállapítási igényről
|
|
A kifizetők a 14M30-as nyomtatványon igazolják a tavalyi jövedelmet a munkavállalók
részére
|
|
|
február 16.
|
Az egyszerűsített – az adóhivatal közreműködésével készülő – bevallás választásáról
szóló nyilatkozat beküldése a NAV-hoz
|
|
február 25.
|
Egyéni vállalkozók, áfafizetésre kötelezett őstermelők és magánszemélyek szja-bevallása
|
|
április 30.
|
A munkáltatói adómegállapításról szóló igazolás kiadása a munkavállalók részére
|
|
május 20.
|
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adóbevallás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adóbevallás. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. január 27., kedd
Adóbevallás határidő
2013. szeptember 26., csütörtök
Adóbevallás-2014: Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK - AbevJava Program Letöltés)
Frissítés: Teljes program súgó, Telepítési leírás.
Amennyiben itt a honlapon látható "SZJA" feliratú képre kattintva
érkezett erre az oldalra, akkor feltételezhetően 64 bites operációs rendszeren
64 bites böngészőt használ. Ebben az esetben, kérjük, a 'Használatához szükséges
feltételek' címet követő felsorolás második pontjában, a 64 bites operációs rendszerekre
vonatkozóan megadott linket nyissa meg.
A Java-alapú programok használatához ajánlott legkényelmesebb út a WebStart-os
verzió választása.
Használatához szükséges feltételek
-
A számítógép rendelkezzen internetes kapcsolattal
-
A számítógépre legyen telepítve a Java Runtime Environment – JRE 1.6 vagy ennél frissebb verziója. Az Ön számítógépéhez szükséges legfrissebb verzió - automatikus felismerés!! - letölthető innen (Csak 32 bites op.rendszer esetén!!)
FIGYELEM - 64 bites op. rendszer esetén a JRE letöltése más módon történik, itt olvashat erről. -
Annak ellenőrzéséhez, hogy internetkapcsolattal rendelkező számítógépe alkalmas-e a javás programok használatához kattintson ide
A telepítés főbb lépései
-
Az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK - AbevJava) keretprogram letöltésre felkínált lehetőségei közül válassza az 'AbevJava Java WebStart – kattintson ide a telepítéshez' verziót.
Ha nincsenek speciális igényei, minden feltett kérdésre fogadja el a felkínált választ. -
A kiválasztott nyomtatványkitöltő program esetén szintén válassza az első helyen felkínált WebStart lehetőséget, s ha tartozik hozzá aktív súgó Java WebStart, akkor azt is telepítse.
-
Újabb nyomtatványkitöltők esetén csak a 2. lépést kell ismételni. A keretprogram ismételt telepítésére csak verzióváltás esetén lehet szükség – erre alkalmanként külön felhívjuk a figyelmet.
Az elektronikus bevallás (ügyfélkapus kapcsolat) ellenőrzéséhez használja a 09teszt programot.
FONTOS! A v1.1.1 (vagy ennél magasabb verziójú) keretprogram csak a 2008. december 20.
után letöltött Java-alapú programokkal működik helyesen, mert ezek - technikai
okok miatt - verzióváltás nélkül lettek újrafordítva a WebStart-os funkcionalitás
biztosítása érdekében.
További részletes tudnivalókat a csatolt, PDF formátumban letölthető dokumentumaink
tartalmaznak.
Kapcsolódó anyagok
Letölthető dokumentumok
2012. október 4., csütörtök
söralátét adóbevallás nyomtatvány 2013/2014
A söralátét méretű adóbevallásra 2013 - tól vonatkozó érdeklődésünkre a miniszterelnökségről a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) irányították munkatársunkat, ahol viszont azt kérték, hogy kérdésünket írásban tegyük föl. Levelünkre az NGM Kommunikációs Titkárságától a következő válasz érkezett:
„A „söralátétként” elnevezett egy oldalas adónyilatkozattal először idén május 21-ig teljesíthették a magánszemélyek 2011. évi bevallási kötelezettségüket. A nyilatkozatot elektronikusan illetve papír alapon is ki lehetett tölteni. Annak a magánszemélynek, aki ezt a nyilatkozati formát választotta az azonosító adatokon kívül mindössze három sor kitöltésével (lásd. a mellékelt nyomtatvány C blokkját) teljesíthette bevallási kötelezettségét.
Az adónyilatkozat a mellékletben megtekinthető.”
Nem lehet nagyobb
Az akkor még csak leendő miniszterelnök egészen pontosan a következőt mondta: „A mai adórendszer mellett a gazdaság meg fog fulladni. Tehát ezen mindenképpen változtatni kell. Jelentős mértékben kell változtatni. Ha a kifejezést nem használtam volna tegnap, akkor adóforradalomról is beszélhetnék. Én ez ügyben a szándékaimról világosan beszéltem a választópolgárok előtt: söralátét nagyságú adóbevallás. Ez a minimális célkitűzés. Tehát az, hogy ma Magyarországon adótanácsadókat kell fogadni egy egyszerű adóbevallás elkészítéséhez – és erről tudnék én is beszélni önöknek – az képtelenség. Speciális felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni olyan törvények értelmezéséhez, ami egyébként az emberek alapvető életszükségletével függ össze. Ez tarthatatlan, ez nem szabadság és ez nem demokrácia. Az adótörvényeket – mint mondtam – úgy kell megváltoztatni, hogy az adóbevallás nem lehet nagyobb, mint egy söralátét. Kisebb esetleg lehet. A mértékére is igaz ez.”
Megvalósítható lenne 2013 - tól
A söralátét méretű adóbevallás megvalósítható lenne, „csak fordítva kéne a lovon ülni” – közölte megkeresésünkre Angyal József okleveles adótanácsadó. Azt mondta: létezik egy úgynevezett M30-as munkáltatói igazolás, melyben a munkaadó leírja, hogy az illető munkavállalónak egy adott évben mennyi jövedelme volt. Ennek alapján lehet elkészíteni az adóbevallást. Ha valaki év közben munkahelyet változtat, akkor az M30-as tartalmazza az összes munkahelyét – tette hozzá Angyal.
A szakember úgy folytatta: 2006 májusa óta működik a cégek számára a havi elektronikus adatszolgáltatás, „tehát az adóhatóságnak (NAV) elektronikusan megvan az, amit az M30-as tartalmaz”. Épp ezért ezeket az adatokat a NAV ki kéne, hogy adja az adófizetőknek, akik, ha azzal egyetértenek, egyetértésüket aláírásukkal egy söralátéten elismerhetnék. A söralátéten mindössze pár sor lenne és egy aláírás. Elvileg tehát működhetne a miniszterelnöki ígéret, gyakorlatilag azonban nem működik: Ma – folytatta gondolatait Angyal József – ha kilép a cégtől a munkavállaló, „kap egy csomó papírt, azt átviszi a másik munkahelyre, miközben elektronikusan minden megvan”. Ahhoz, hogy a söralátét működjék, módosítani kellene az adózás rendjéről szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy a törvény előírja a NAV adatszolgáltatási kötelezettségét. „Ezzel persze pluszfeladat hárulna a NAV-ra” – ismerte el. „De a Fidesz inkább kommunikál és nem kormányoz, a NAV-lobbi viszont túl erős. A farok csóválja a kutyát” – mondta. Angyal szerint a politikai akarat megléte esetén a söralátét méretű adóbevallás bevezetése csak pár napot venne igénybe. Angyal elismerte: az ilyetén adóbevallási rendszer nem lehetne teljes körű. Például ha egy magánszemély egy másiknak elad egy ingatlant, olyan – szintén adóköteles – jövedelemhez jut, amelyet nem cégtől kap, így az ilyen pénzeket a NAV-nak elküldött M30-asok nem tüntetik föl.
Ami van, az használhatatlan nyomtatvány
A minisztérium válaszában említett, 2012. január 1-én bevezetett »söralátétként« elnevezett egy oldalas adónyilatkozattal…” kapcsolatban Angyal annyit mondott: az teljesen használhatatlan, a NAV-nak módosítani kellett a kitöltési útmutatót, mert abszolút érthetetlen volt”. Interjúalanyunk hangsúlyozta: ahhoz, hogy valaki három sort kitöltsön, tizennégy föltételnek kellett megfelelnie. Hozzátette: tizenhétezren választották a négy és fél millió adózóból. „Ez olyan, mintha nem is lett volna. Az adminisztrációs költséggel ez bőven veszteséges”.
„A „söralátétként” elnevezett egy oldalas adónyilatkozattal először idén május 21-ig teljesíthették a magánszemélyek 2011. évi bevallási kötelezettségüket. A nyilatkozatot elektronikusan illetve papír alapon is ki lehetett tölteni. Annak a magánszemélynek, aki ezt a nyilatkozati formát választotta az azonosító adatokon kívül mindössze három sor kitöltésével (lásd. a mellékelt nyomtatvány C blokkját) teljesíthette bevallási kötelezettségét.
Az adónyilatkozat a mellékletben megtekinthető.”
Nem lehet nagyobb
Az akkor még csak leendő miniszterelnök egészen pontosan a következőt mondta: „A mai adórendszer mellett a gazdaság meg fog fulladni. Tehát ezen mindenképpen változtatni kell. Jelentős mértékben kell változtatni. Ha a kifejezést nem használtam volna tegnap, akkor adóforradalomról is beszélhetnék. Én ez ügyben a szándékaimról világosan beszéltem a választópolgárok előtt: söralátét nagyságú adóbevallás. Ez a minimális célkitűzés. Tehát az, hogy ma Magyarországon adótanácsadókat kell fogadni egy egyszerű adóbevallás elkészítéséhez – és erről tudnék én is beszélni önöknek – az képtelenség. Speciális felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni olyan törvények értelmezéséhez, ami egyébként az emberek alapvető életszükségletével függ össze. Ez tarthatatlan, ez nem szabadság és ez nem demokrácia. Az adótörvényeket – mint mondtam – úgy kell megváltoztatni, hogy az adóbevallás nem lehet nagyobb, mint egy söralátét. Kisebb esetleg lehet. A mértékére is igaz ez.”
Megvalósítható lenne 2013 - tól
A söralátét méretű adóbevallás megvalósítható lenne, „csak fordítva kéne a lovon ülni” – közölte megkeresésünkre Angyal József okleveles adótanácsadó. Azt mondta: létezik egy úgynevezett M30-as munkáltatói igazolás, melyben a munkaadó leírja, hogy az illető munkavállalónak egy adott évben mennyi jövedelme volt. Ennek alapján lehet elkészíteni az adóbevallást. Ha valaki év közben munkahelyet változtat, akkor az M30-as tartalmazza az összes munkahelyét – tette hozzá Angyal.
A szakember úgy folytatta: 2006 májusa óta működik a cégek számára a havi elektronikus adatszolgáltatás, „tehát az adóhatóságnak (NAV) elektronikusan megvan az, amit az M30-as tartalmaz”. Épp ezért ezeket az adatokat a NAV ki kéne, hogy adja az adófizetőknek, akik, ha azzal egyetértenek, egyetértésüket aláírásukkal egy söralátéten elismerhetnék. A söralátéten mindössze pár sor lenne és egy aláírás. Elvileg tehát működhetne a miniszterelnöki ígéret, gyakorlatilag azonban nem működik: Ma – folytatta gondolatait Angyal József – ha kilép a cégtől a munkavállaló, „kap egy csomó papírt, azt átviszi a másik munkahelyre, miközben elektronikusan minden megvan”. Ahhoz, hogy a söralátét működjék, módosítani kellene az adózás rendjéről szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy a törvény előírja a NAV adatszolgáltatási kötelezettségét. „Ezzel persze pluszfeladat hárulna a NAV-ra” – ismerte el. „De a Fidesz inkább kommunikál és nem kormányoz, a NAV-lobbi viszont túl erős. A farok csóválja a kutyát” – mondta. Angyal szerint a politikai akarat megléte esetén a söralátét méretű adóbevallás bevezetése csak pár napot venne igénybe. Angyal elismerte: az ilyetén adóbevallási rendszer nem lehetne teljes körű. Például ha egy magánszemély egy másiknak elad egy ingatlant, olyan – szintén adóköteles – jövedelemhez jut, amelyet nem cégtől kap, így az ilyen pénzeket a NAV-nak elküldött M30-asok nem tüntetik föl.
Ami van, az használhatatlan nyomtatvány
A minisztérium válaszában említett, 2012. január 1-én bevezetett »söralátétként« elnevezett egy oldalas adónyilatkozattal…” kapcsolatban Angyal annyit mondott: az teljesen használhatatlan, a NAV-nak módosítani kellett a kitöltési útmutatót, mert abszolút érthetetlen volt”. Interjúalanyunk hangsúlyozta: ahhoz, hogy valaki három sort kitöltsön, tizennégy föltételnek kellett megfelelnie. Hozzátette: tizenhétezren választották a négy és fél millió adózóból. „Ez olyan, mintha nem is lett volna. Az adminisztrációs költséggel ez bőven veszteséges”.
2012. június 19., kedd
napelem adó - napelem adózása
Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".
A túltermelést illetően ugyanakkor sokakban merülhet fel a kérdés: vajon a háztartási kiseröművek tulajdonosainak van-e adófizetési kötelezettségük? Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Arról nem is beszélve, hogy az üzletszerűségnek, illetőleg a tartós, rendszerességnek nem kell együttesen fennállnia a NAV szerint. Amennyiben a háztartási méretű kiserőmű magánszemély üzemeltetője már adóalany, például egyéni vállalkozó (és a háztartási kiserőmű üzemeltetését adóalanyként végzi, például a gazdasági tevékenységéhez szükséges energiát állítja elő szélerőművel), úgy a többlet energia értékesítését természetesen számláznia kell a tőle villamosenergiát vásárló felé. Amennyiben tehát egy egyéni vállalkozó otthonának és saját tevékenységének energiaellátása végett felállít és üzemeltet egy háztartási kiserőművet, az ebből származó megtermelt energiát kizárólag egyéni vállalkozó adóalanyként értékesítheti, mivel termelő tevékenységétől nem választható el az energia értékesítése. Ezzel szemben, ha vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély állít fel háztartásának energiaigényére tervezett termelő egységet, melynek fölöslegét táplálja a közműbe, nem beszélhetünk adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységről - magyarázza a NAV. Összefoglalva: A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője nem kötelezhető áfa adóalanyként való bejelentkezésre pusztán azon ok miatt, mert a közcélú hálózatba energiát táplálhat, ha felesleges energiával fog rendelkezni. Minden esetben a fenti szempontok figyelembevételével szükséges vizsgálni azt, hogy a saját fogyasztás céljából termelt energiafölöslege olyan rendszerességgel vagy nagyságrendben értékesül-e, ami a magánszemély áfa adóalanyiságát megalapozná.
A túltermelést illetően ugyanakkor sokakban merülhet fel a kérdés: vajon a háztartási kiseröművek tulajdonosainak van-e adófizetési kötelezettségük? Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Arról nem is beszélve, hogy az üzletszerűségnek, illetőleg a tartós, rendszerességnek nem kell együttesen fennállnia a NAV szerint. Amennyiben a háztartási méretű kiserőmű magánszemély üzemeltetője már adóalany, például egyéni vállalkozó (és a háztartási kiserőmű üzemeltetését adóalanyként végzi, például a gazdasági tevékenységéhez szükséges energiát állítja elő szélerőművel), úgy a többlet energia értékesítését természetesen számláznia kell a tőle villamosenergiát vásárló felé. Amennyiben tehát egy egyéni vállalkozó otthonának és saját tevékenységének energiaellátása végett felállít és üzemeltet egy háztartási kiserőművet, az ebből származó megtermelt energiát kizárólag egyéni vállalkozó adóalanyként értékesítheti, mivel termelő tevékenységétől nem választható el az energia értékesítése. Ezzel szemben, ha vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély állít fel háztartásának energiaigényére tervezett termelő egységet, melynek fölöslegét táplálja a közműbe, nem beszélhetünk adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységről - magyarázza a NAV. Összefoglalva: A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője nem kötelezhető áfa adóalanyként való bejelentkezésre pusztán azon ok miatt, mert a közcélú hálózatba energiát táplálhat, ha felesleges energiával fog rendelkezni. Minden esetben a fenti szempontok figyelembevételével szükséges vizsgálni azt, hogy a saját fogyasztás céljából termelt energiafölöslege olyan rendszerességgel vagy nagyságrendben értékesül-e, ami a magánszemély áfa adóalanyiságát megalapozná.
2012. május 2., szerda
Személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás Május 20!
Már csak alig több mint két hét maradt az SZJA-bevallások elkészítésére és beadására, így érdemes minél előbb hozzálátni az elkészítéshez. 256 ezer adózónak nyílik lehetősége arra, hogy az adóhatóság készítse el az SZJA-bevallását. Erre akkor van lehetőség, ha kifizetőtől (Pl. munkaadótól, megbízótól, adószámmal rendelkező ingatlan bérbevevőtől) és ingó/ingatlan értékesítésből volt 2011-ben jövedelmünk (amiről február 15-ig már nyilatkozatot kellett tenni az adóhatóságnak). Fontos arra figyelni, hogy akik ezt választották, azoknak április 30-ig postázza az adóhatóság a bevallásukat, amit május 20-ig kell aláírva visszajuttatniuk. Eddig kell jelezni azt is, ha valamivel nem ért egyet az adózó. Amennyiben az SZJA-bevallásunk szerint adótúlfizetésünk van, akkor visszaigényelhetjük a túlfizetés összegét. Érdemes fejben tartani, hogy az adóhatóságnak 30 napja van a túlfizetés visszautalásra a bevallás benyújtásának napjától. Késedelmes kiutalás esetén az adóhatóságnak késedelmi pótlékot kell fizetnie, mely a jegybanki alapkamat kétszeresének felel meg. Amennyiben mi fizetünk késedelmesen (május 20. után) akkor az adózónak kell késedelmi pótlékkal növelten teljesíteni a befizetést. Fontos, hogy a késedelmi pótlékot külön számlaszámra kell utalni.
(1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.
(1) Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.
(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.
(3)A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.
(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.
(6) Az adót - egyes kivételekkel - naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.
(7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.
(8)Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.
(9)Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)
a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;
b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.
1/A. § (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.
(3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg.
(4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.
2012. április 9., hétfő
Adóbevallás egyszerűsített söralátét 2014 - SZJA adóbevallás 2014 söralátéten
Személyi jövedelemadó bevallás, SZJA bevallás söralátéten
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak alapján a 2013. évi személyi jövedelemadó bevallását a 1353ANY jelű söralátét adónyilatkozattal is teljesítheti a magánszemély. Összesen három sort kell kitölteni, az összes keresetet, a 16 százalékos adókulcs alapján fizetendő adót és azt, hogy év közben mennyi adóelőleget utalt át a munkáltató az adóhivatalnak. Az adóhivatal 13+1 kérdéssel kíván segítséget nyújtani a magánszemélyek részére abban, hogy kiderülhessen az adónyilatkozat választásának lehetősége. Amennyiben a feltett összes kérdésre adott válasz IGAZ, úgy választhatja az adónyilatkozatot kötelezettsége teljesítéséhez. FONTOS, hogy a magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a tényleges (fizetendő/visszatérítendő) adó különbözete az 1000 forintot nem haladja meg. Az 1000 forintnál kevesebb különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt nem is kell megfizetni, illetve az adóhatóság azt nem téríti vissza.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)