Rendhagyó adóbevallás: jelnyelvi tolmácsokkal segít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a siketeknek és nagyothallóknak. A hatóság egyik budapesti
ügyfélszolgálatán a héten először volt erre lehetőség. Áprilistól pedig a
Szépművészeti Múzeum is akadálymentes lesz. Mobiltelefonos
tárlatvezetéssel jelnyelven kaphatnak információt a nagyothallók.
A nagyothalló emberek szerint az adóbevallásnál különösen nehéz dolguk
volt eddig. Az adóhatóság budapesti ügyfélszolgálatán most először
tartottak rendkívüli ügyfélfogadást. A jövőben is számíthatnak rá a
kedves adózók, hogy segítjük a kommunikációt – mondta a Híradónak Németh
Gabriella szóvivő.
Áprilistól a Szépművészeti Múzeum is jelnyelvi tárlatvezetéssel várja a
siket és nagyothalló látogatókat. Az okostelefonra letölthető alkalmazás
egyedülálló Európában, így nincs szükség jeltolmácsra sem.A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának közel fele
akadálymentesítve lett, a cél pedig, hogy más múzeumokat is bevonjunk
ebbe a folyamatba – közölte Bonecz Ervin, a 90 decibel Project
ügyvezetője. Így például a Nemzeti Galériához, a Nemzeti Múzeumhoz vagy
akár a pécsi Zsolnay Negyedhez is készítenének hasonló alkalmazást.
2013. április 4., csütörtök
2013. április 1., hétfő
Online-pénztárgép csere 2013: Ötvenezer forintot kapnak a cégek a pénztárgépcserére
Ötvenezer forint támogatást ad az állam a pénztárgépek cseréjéhez az
arra jogosult vállalkozóknak - jelentette be a kormány szerdai döntését a
nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek csütörtökön.
Varga Mihály közölte: a kormány a feketegazdaság magyarországi visszaszorítása céljából és annak érdekében, hogy a tisztességes vállalkozások számára nagyobb védettséget teremtsen, korábban már döntött arról, hogy a pénztárgépek cseréjét és azoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszeréhez való összekötését megvalósítja.
A folyamat felgyorsítása érdekében idén februárban újabb döntés született. Ebben a munkában újabb lépés, újabb kormánydöntés született szerdán arról, hogy az érintett vállalkozói kör számára kompenzációt biztosít a kabinet az online összeköttetés megvalósításához. Ez történhet úgy, hogy a meglévő pénztárgépeket egészítik ki egy olyan technikai eszközzel, amely lehetővé teszi az adóhatóság online rendszerébe való bekötést, vagy egy régi pénztárgép esetén jelentheti azt, hogy új pénztárgépet szerez be a vállalkozó - tette hozzá a miniszter.
Elmondta: az érintett vállalkozók, vállalkozások száma eléri a 180 ezret, ezek részben a társasági adó alá eső és eva szerint adózó vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók is vannak.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kompenzációt azok a vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók kaphatják, amelyeknek az éves árbevétele nem ér el az 500 millió forintot, ezek a vállalkozók egyúttal nem rendelkezhetnek adótartozással, és nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és nem alkalmazhatnak feketén dolgozókat. A kormány arról is határozott, hogy az adózó vállalkozók esetében csak meghatározott számú pénztárgép cseréjét, maximum 5 pénztárgép bekötését támogatja a kormány. A miniszter elmondta: a támogatás igénylése úgy történik, hogy a vállalkozó kitölt egy egyszerű adatlapot, amiben a NAV felé jelzi, hogy a pénztárgépet kell cserélnie, és ehhez kéri az ötvenezer forintos támogatást. A NAV megvizsgálja az adatlapot, és kiad erről egy igazolást a vállalkozónak, ami egy kódszámot tartalmaz majd. Ezzel az igazolással a vállalkozó felkeresi a pénztárgépet értékesítő céget, és az igazolással vásárolja meg az új gépet, természetesen a gép ára és az igazoláson lévő összeg közötti különbséget kifizeti, és ezután a kereskedőnek kell majd valójában a támogatás folyósításáért a NAV-hoz fordulnia. A NAV megnézi, hogy a kódszámmal volt-e már eladás, és ha nem volt, akkor a NAV kiutalja a kereskedőnek támogatási összeget. Varga Mihály elmondta: ilyen igényekkel október 31-ig lehet a NAV-hoz fordulni, és november 15-ig lehet majd a támogatási igényeket igénybe venni. A kormány azt szeretné, ha nagyjából a nyár folyamán megtörténne az átállás - tette hozzá. A miniszter megemlített azt is, hogy a vállalkozó vagy egy szakszervizhez, vagy egy műszerészhez fordul, és átállítja a pénztárgépét, vagy a NAV központi rendszerén egy online technikai támogatással tudja majd a pénztárgépét üzembe helyezni.
Varga Mihály közölte: a kormány a feketegazdaság magyarországi visszaszorítása céljából és annak érdekében, hogy a tisztességes vállalkozások számára nagyobb védettséget teremtsen, korábban már döntött arról, hogy a pénztárgépek cseréjét és azoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszeréhez való összekötését megvalósítja.
A folyamat felgyorsítása érdekében idén februárban újabb döntés született. Ebben a munkában újabb lépés, újabb kormánydöntés született szerdán arról, hogy az érintett vállalkozói kör számára kompenzációt biztosít a kabinet az online összeköttetés megvalósításához. Ez történhet úgy, hogy a meglévő pénztárgépeket egészítik ki egy olyan technikai eszközzel, amely lehetővé teszi az adóhatóság online rendszerébe való bekötést, vagy egy régi pénztárgép esetén jelentheti azt, hogy új pénztárgépet szerez be a vállalkozó - tette hozzá a miniszter.
Elmondta: az érintett vállalkozók, vállalkozások száma eléri a 180 ezret, ezek részben a társasági adó alá eső és eva szerint adózó vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók is vannak.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kompenzációt azok a vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók kaphatják, amelyeknek az éves árbevétele nem ér el az 500 millió forintot, ezek a vállalkozók egyúttal nem rendelkezhetnek adótartozással, és nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és nem alkalmazhatnak feketén dolgozókat. A kormány arról is határozott, hogy az adózó vállalkozók esetében csak meghatározott számú pénztárgép cseréjét, maximum 5 pénztárgép bekötését támogatja a kormány. A miniszter elmondta: a támogatás igénylése úgy történik, hogy a vállalkozó kitölt egy egyszerű adatlapot, amiben a NAV felé jelzi, hogy a pénztárgépet kell cserélnie, és ehhez kéri az ötvenezer forintos támogatást. A NAV megvizsgálja az adatlapot, és kiad erről egy igazolást a vállalkozónak, ami egy kódszámot tartalmaz majd. Ezzel az igazolással a vállalkozó felkeresi a pénztárgépet értékesítő céget, és az igazolással vásárolja meg az új gépet, természetesen a gép ára és az igazoláson lévő összeg közötti különbséget kifizeti, és ezután a kereskedőnek kell majd valójában a támogatás folyósításáért a NAV-hoz fordulnia. A NAV megnézi, hogy a kódszámmal volt-e már eladás, és ha nem volt, akkor a NAV kiutalja a kereskedőnek támogatási összeget. Varga Mihály elmondta: ilyen igényekkel október 31-ig lehet a NAV-hoz fordulni, és november 15-ig lehet majd a támogatási igényeket igénybe venni. A kormány azt szeretné, ha nagyjából a nyár folyamán megtörténne az átállás - tette hozzá. A miniszter megemlített azt is, hogy a vállalkozó vagy egy szakszervizhez, vagy egy műszerészhez fordul, és átállítja a pénztárgépét, vagy a NAV központi rendszerén egy online technikai támogatással tudja majd a pénztárgépét üzembe helyezni.
2013. március 28., csütörtök
ÁNYK 1253:a NAV elektronikus kitöltőprogramja
ÁNYK - 1253 
Aki elektronikusan szeretné kitölteni az adóbevallását, annak a saját számítógépére kell telepítenie egy programot, amelynek a neve is elrettentő: Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK). A mostani fejlesztés lényege, hogy a magánszemély adózóknak ezután már nem kell külön előkeríteniük a NAV honlapjáról az 1253-as számú űrlapot az ÁNYK-hoz, hanem egyszerre telepíthetik a kettőt.

Ennyit nyertünk: három telepítés helyett egy
Ahhoz, hogy a számítógépen egyáltalán fusson az ÁNYK, telepíteni kell
a Java programot is. Ez az a gyakran használt programozási nyelv,
amelyre az amerikai kormány figyelmeztetést adott ki,
és azt javasolták, hogy a felhasználók kapcsolják ki. Hackerek ugyanis
megtalálták a módját, hogy a biztonsági réseken keresztül weboldalakat
is meg tudjanak fertőzni, és az oldalakra látogatók számítógépére
rosszindulatú szoftvereket telepítsenek. A Java résein keresztül törtek
be többek közt a Facebook és az Apple rendszerébe is.
Ilyen háttérrel elég ijesztőnek tűnik, hogy a NAV még mindig a Java-technológiára alapozva kéri be az internetes adóbevallásokat. Aki a szakportálok javaslatai alapján eltávolította a Javát, az a bevallás leadásához újra fel kell hogy telepítse azt egy nagyjából harminc megabájtos program letöltésével. Ha ez megtörtént, a NAV honlapján manuálisan kell bepipálni egy kis négyzetet, jelezve, hogy a Java már a számítógépen van, folytatódhat a beüzemelés.
Nem sokat segít az ellenőrzés
A NAV honlapján található "ÁNYK - 1253 és aktív súgó telepítése" arra utal, hogy interaktív segítséget kapunk a kitöltéshez, valójában ez nem aktív, csak hagyományos passzív súgó. Az F1 billentyű lenyomására az a kitöltési útmutató jelenik meg, amelyet papíron is ki szoktak postázni, az F2-es gombra pedig a beállítások jelennek meg.
A NAV az új szolgáltatás előnyének azt nevezte, hogy "nem igényel számítástechnikai és idegen nyelvi ismereteket, a program bármikor újraindítható és futtatható" - ez azonban egy mai programtól nem különleges elvárás.

Megmondja, de nem mutatja, hol a hiba
A felület a hagyományos papír űrlapokat idézi, lényegében ugyanazzal a
sémával találkozunk, mint ha a papírt látnánk, ami egy számítógépes
felület esetében nem feltétlenül jó. Onnantól, hogy elindítottuk a
programot, ugyanazzal a felülettel találkozunk, mint eddig. A
felhasználók életét már az is megkönnyítené, hogy ha már az Ügyfélkapun
regisztrált valaki (az okmányirodában), akkor a profilba belépve a
személyes adatokat beszívja a kitöltőrendszer is. Ennek híján a
lakcímtől az anyja nevéig nekünk kell ezeket megadni.
Miután beírtuk a megfelelő sorokba a megfelelő számokat, ellenőrizhetjük, hogy követtünk-e el hibát, vagy kihagytunk-e rubrikát, amit nem kellett volna. Ez az ellenőrzés viszont nem képes színnel jelölni a hibásan kitöltött rubrikákat, csak egy felnyíló ablakban írja ki, hogy melyik űrlapon kell keresnünk, vagyis magunknak kell kikutatni, hol rontottuk el. A lapszám és hibakód önmagában is elég ijesztő, sokat segítene, ha legalább a hibára lehetne ugrani, ha rákattintunk a hibakódra - ezt azonban nem tudja a rendszer. Ha elkészült a hibátlan bevallás, ki lehet nyomtatni, vagy az ügyfélkapun keresztül is be lehet küldeni.
Aki elektronikusan szeretné kitölteni az adóbevallását, annak a saját számítógépére kell telepítenie egy programot, amelynek a neve is elrettentő: Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK). A mostani fejlesztés lényege, hogy a magánszemély adózóknak ezután már nem kell külön előkeríteniük a NAV honlapjáról az 1253-as számú űrlapot az ÁNYK-hoz, hanem egyszerre telepíthetik a kettőt.
Ennyit nyertünk: három telepítés helyett egy
Ilyen háttérrel elég ijesztőnek tűnik, hogy a NAV még mindig a Java-technológiára alapozva kéri be az internetes adóbevallásokat. Aki a szakportálok javaslatai alapján eltávolította a Javát, az a bevallás leadásához újra fel kell hogy telepítse azt egy nagyjából harminc megabájtos program letöltésével. Ha ez megtörtént, a NAV honlapján manuálisan kell bepipálni egy kis négyzetet, jelezve, hogy a Java már a számítógépen van, folytatódhat a beüzemelés.
Nem sokat segít az ellenőrzés
A NAV honlapján található "ÁNYK - 1253 és aktív súgó telepítése" arra utal, hogy interaktív segítséget kapunk a kitöltéshez, valójában ez nem aktív, csak hagyományos passzív súgó. Az F1 billentyű lenyomására az a kitöltési útmutató jelenik meg, amelyet papíron is ki szoktak postázni, az F2-es gombra pedig a beállítások jelennek meg.
A NAV az új szolgáltatás előnyének azt nevezte, hogy "nem igényel számítástechnikai és idegen nyelvi ismereteket, a program bármikor újraindítható és futtatható" - ez azonban egy mai programtól nem különleges elvárás.
Megmondja, de nem mutatja, hol a hiba
Miután beírtuk a megfelelő sorokba a megfelelő számokat, ellenőrizhetjük, hogy követtünk-e el hibát, vagy kihagytunk-e rubrikát, amit nem kellett volna. Ez az ellenőrzés viszont nem képes színnel jelölni a hibásan kitöltött rubrikákat, csak egy felnyíló ablakban írja ki, hogy melyik űrlapon kell keresnünk, vagyis magunknak kell kikutatni, hol rontottuk el. A lapszám és hibakód önmagában is elég ijesztő, sokat segítene, ha legalább a hibára lehetne ugrani, ha rákattintunk a hibakódra - ezt azonban nem tudja a rendszer. Ha elkészült a hibátlan bevallás, ki lehet nyomtatni, vagy az ügyfélkapun keresztül is be lehet küldeni.
Adóhírek frissen ! Szja bevallás !
Java telepítés:
Amennyiben a NAV által létrehozott kitöltő-ellenőrző programmal kívánja személyi
jövedelemadó bevallását elkészíteni, úgy azt könnyedén telepítheti számítógépére.
A telepítést követően a 1253 jelű SZJA bevallás programja automatikusan megnyílik. A számítógépe „Asztal”-án a telepítés során létrejött ikon segítségével később is újra indítható a program, betölthető a félig kitöltött bevallás, melyet a végleges kitöltés után kinyomtatható, ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, elektronikus úton feladhat.
(Minden központi ügyfélszolgálati irodán is lehetősége van ügyfélkapus regisztrációra.)
A telepítést követően a 1253 jelű SZJA bevallás programja automatikusan megnyílik. A számítógépe „Asztal”-án a telepítés során létrejött ikon segítségével később is újra indítható a program, betölthető a félig kitöltött bevallás, melyet a végleges kitöltés után kinyomtatható, ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, elektronikus úton feladhat.
(Minden központi ügyfélszolgálati irodán is lehetősége van ügyfélkapus regisztrációra.)
Telepítés indításakor angol nyelven az alábbi tájékoztató jelenik meg.
„A Java program gondoskodik a különleges Java tartalmak biztonságos hozzáféréséről.
Az üzleti megoldásoktól kezdve, a felhasználói programokon át, egészen a szórakoztató tartalmakig, a Java az internetezés élményét váltja valóra.
Megjegyzés: A program a telepítési folyamat során személyes adatokat nem gyűjt.”
A ’Java keretrendszer telepítése’ gombra kattintva a telepítő először letöltődik az Ön számítógépére (böngészőtől függ a letöltés helye, legtöbb esetben alapértelmezetten a Dokumentumok/Letöltések mappába), melyet dupla kattintással el kell indítani.
A telepítés indítása után kattintson az "Install" gombra, és ezzel elfogadja a felhasználói feltételeket, és telepíti a Java-t. A „cancel” gomb megnyomásával visszatér a NAV internetes honlapjának kezdő oldalára.
„A Java program gondoskodik a különleges Java tartalmak biztonságos hozzáféréséről.
Az üzleti megoldásoktól kezdve, a felhasználói programokon át, egészen a szórakoztató tartalmakig, a Java az internetezés élményét váltja valóra.
Megjegyzés: A program a telepítési folyamat során személyes adatokat nem gyűjt.”
A ’Java keretrendszer telepítése’ gombra kattintva a telepítő először letöltődik az Ön számítógépére (böngészőtől függ a letöltés helye, legtöbb esetben alapértelmezetten a Dokumentumok/Letöltések mappába), melyet dupla kattintással el kell indítani.
A telepítés indítása után kattintson az "Install" gombra, és ezzel elfogadja a felhasználói feltételeket, és telepíti a Java-t. A „cancel” gomb megnyomásával visszatér a NAV internetes honlapjának kezdő oldalára.
Az offline Java telepítő futtatásával kizárólag a bevallás kitöltő program használatához
szükséges tartalmak letöltésére és telepítésére kerül sor. A Java program nem
a bevalláskitöltő rendszer részre, hanem annak használatához szükséges rendszerkörnyezet.
A telepítési folyamat lépéseiről szóló magyar nyelvű tájékoztató elérhető itt
| Kitöltési útmutató |
|---|
|
|
|
|
2013. január 2., szerda
2013-as adócsomag
A 2013-as adócsomag egyik kellemes meglepetése sok vállalat számára, hogy az adóhatóság nem törli automatikusan azoknak a vállalkozásoknak az adószámát, amelyek elmulasztották kitölteni és időben visszaküldeni a KOCKERD (kockázatelemzést szolgáló) kérdőívet. A „bűnbánók” akár bocsánatot is nyerhetnek, amennyiben február 15-ig pótolják mulasztásukat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új vállalkozás indításakor, létező cégek esetében pedig a többségi tulajdonos vagy ügyvezető változásakor folytathat le kockázati eljárást, amely a 38 kérdésből álló KOCKERD kitöltését jelenti. A jelenlegi szabályozás szerint azoknál a cégeknél, amelyek a kérdőívet a 10 napos határidőre nem küldték vissza, és nem tudták a késést „hitelt érdemlően” indokolni, az adóhivatal automatikusan elindította az adószámtörlési eljárását. Lapunk szakmai körökből származó információi szerint legalább kétezer vállalkozás jutott erre a sorsra 2012-ben; a „mellékbüntetés” az, hogy a cég ügyvezetője, tagja 5 évig nem, új vállalkozást nem alapíthat, hasonló tisztséget nem vállalhat. Az adóhatóság kérdőív lábbal tiporja a közigazgatási szabályok által diktált együttműködési és hatékonysági előírásokat – véli Ruszin Zsolt, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke. Az ügyféltől a hivatal által már ismert adatokat kérnek, ráadásul a számviteli szabályokhoz képest jóval hamarabbi könyvelést követelnek meg, miközben egy-egy kérdőív elbírálásán fél évig piszmognak a revizorok, aztán hajmeresztő tévedések mentén kitalálják, hogy az ügyfél fokozott adóhatósági felügyeletre szorul – indokolja ítéletét a szakember. Míg a jogalkotói szándék a tartalmi téren jóval hatékonyabb megközelítést helyezi előtérbe, addig a NAV munkatársai nemzetgazdaság-ellenes gyakorlatukkal és tájékozatlanságukkal kiemelkedően magas kárt okoztak a válság hatásaival nehezen megbirkózó vállalkozásoknak - értékelt Ruszin Zsolt.
Az új szabályozás szerint a NAV csak abban az esetben törli az adószámot, ha az adózó az ismételt felszólítást követően sem küldi vissza a megadott határidőre a kérdőívet. (Büntetést persze kiszabhatnak, amelynek összege félmillió forint is lehet.) A már megszüntetett adószámú cégek február közepéig pótolhatják a mulasztást, és ha megteszik, akkor a NAV visszavonja az adószámmegszüntető határozatot. Pozitív hír a szabályozás változása, különösen annak fényében, hogy a KOCKERD miatt számos, régóta működő céget is végelszámolni kellett volna – mondta lapunknak Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere. A szakember emlékeztetett: sok olyan cég volt, amely a nyári szabadságok idején kapta meg a felszólítást, amikor az adatok összegyűjtése különösen nehéz feladatot jelentett vagy a kérdésekben kompetens személy éppen szabadságon volt. Amennyiben a NAV visszavonja az adószámmegszüntetésről hozott határozatot, úgy az áfalevonás tekintetében is változik a helyzet. Ekkor ugyanis az adószám megszüntetése utáni időszakban a társaság által befogadott számlák áfatartalmát a társaság, az általa kiállított számlák áfáját pedig a vevő levonhatja – amire a visszavonás nélkül egyik félnek sem lenne lehetősége, magyarázta Nyári Zsolt.
Az új szabályozás szerint a NAV csak abban az esetben törli az adószámot, ha az adózó az ismételt felszólítást követően sem küldi vissza a megadott határidőre a kérdőívet. (Büntetést persze kiszabhatnak, amelynek összege félmillió forint is lehet.) A már megszüntetett adószámú cégek február közepéig pótolhatják a mulasztást, és ha megteszik, akkor a NAV visszavonja az adószámmegszüntető határozatot. Pozitív hír a szabályozás változása, különösen annak fényében, hogy a KOCKERD miatt számos, régóta működő céget is végelszámolni kellett volna – mondta lapunknak Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere. A szakember emlékeztetett: sok olyan cég volt, amely a nyári szabadságok idején kapta meg a felszólítást, amikor az adatok összegyűjtése különösen nehéz feladatot jelentett vagy a kérdésekben kompetens személy éppen szabadságon volt. Amennyiben a NAV visszavonja az adószámmegszüntetésről hozott határozatot, úgy az áfalevonás tekintetében is változik a helyzet. Ekkor ugyanis az adószám megszüntetése utáni időszakban a társaság által befogadott számlák áfatartalmát a társaság, az általa kiállított számlák áfáját pedig a vevő levonhatja – amire a visszavonás nélkül egyik félnek sem lenne lehetősége, magyarázta Nyári Zsolt.
Kőzmunkabér : 2013 Januártól legalább 75 500 forint lesz a közfoglalkoztatottak havi bére
Januártól a közfoglalkoztatásért járó havi bér, a teljes munkaidő esetén 75 500 forint és 96 800 forint között alakul - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből.
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendelet módosítása szerint a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér január 1-jétől 75 500 forint, a hetibér 17 385 forint míg a napibér 3475 forint lesz. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető, míg száz százalék alatti teljesítése esetén csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás - olvasható a Magyar Közlönyben. A legalább középfokú iskolai végzettséget illetve szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér - teljes munkaidő esetén - havi 96 800, heti 22 275 illetve napi 4455 forint lesz. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörben havi fizetés esetén 83 050, heti fizetésnél 19 125, mag a napibér alkalmazásakor 3820 forint lesz. Ha a munkavezető legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakört tölt be, akkor 106 480 forint havi-, 24 500 forint heti- vagy 4900 forint napibérre jogosult.
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendelet módosítása szerint a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér január 1-jétől 75 500 forint, a hetibér 17 385 forint míg a napibér 3475 forint lesz. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető, míg száz százalék alatti teljesítése esetén csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás - olvasható a Magyar Közlönyben. A legalább középfokú iskolai végzettséget illetve szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér - teljes munkaidő esetén - havi 96 800, heti 22 275 illetve napi 4455 forint lesz. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörben havi fizetés esetén 83 050, heti fizetésnél 19 125, mag a napibér alkalmazásakor 3820 forint lesz. Ha a munkavezető legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakört tölt be, akkor 106 480 forint havi-, 24 500 forint heti- vagy 4900 forint napibérre jogosult.
2012. november 13., kedd
adózás 2013: finisben a 2013-as adóváltozások !
A parlamentben hétfőn késő este szavaztak a módosító indítványokról, így már körvonalazódnak a jövő évi adóváltozások. Finomhangolják a katát és a kivát, és az októberben bejelentett egyenlegjavító program intézkedései is megjelennek az adójogszabályokban. Emelkedik a tranzakciós illeték, viszont kevésbé nőnek a cafeteria közterhei és az iparűzési adóalap meghatározása csak a nagyobb árbevételű cégeknél változik.Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz. A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz. Az újonnan létrejövő vállalkozások adóalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával, illetve az adott vállalkozás alapítását szabályozó jogszabály szerinti nappal jön létre. Az adóalanyiság létrejöttének feltétele, hogy az újonnan alakuló vállalkozás a törvény által meghatározott határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását. A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban a módosító javaslat biztosítja, hogy az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehessen venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben. A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során. A módosító javaslat azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni. Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.
vtsz számok jegyzéke 2015/2016
Kötelező feltüntetni a számlán az SZJ-számot vagy TESZOR-kódot?
A válasz: nem kötelező.Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § f) pontja alapján a számla kötelező adattartalmának része:
- az értékesített termék megnevezése, illetve annak jelölésére (a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján) a törvényben alkalmazott vámtarifa szám,
- illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére (a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján) a törvényben alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke (továbbiakban: SZJ) szerinti besorolása.
A 4/2010. (IV.21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékét 2010. április 21-én hatályon kívül helyezte. Ekkortól – összhangban a 451/2008/EK rendelet előírásaival – a Belföldi Termékosztályozást és a Szolgáltatások Jegyzékét felváltotta a közösségi szinten egységesített Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR). Ennek azonban nincs jelentősége az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak alkalmazása szempontjából.
Számla adattartalma
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék
értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint
adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely
alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett
választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott
szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján -
az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes
mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla
kibocsátásának keltétől;
h) az adó alapja,vtsz számok továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott
szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az
alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
i) az alkalmazott adó mértéke;
j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű
utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
ka) mentes az adó alól, vagy a mentesítés jegyzéke
kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési
eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más,
de egyértelmű utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében
jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3.
alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma
Lakhatási támogatás munkanélkülieknek 2013/2014
Lakhatási támogatás 2013/2014
A lakhatási támogatás 2013 formájú hozzájárulást az veheti majd igénybe, aki minimum állandó lakhelyétől 100 km távolságra talál munkát, e miatt pedig otthonától távol, a munkahelyhez közel kell költöznie, de igényelni lehet 100 km-nél kisebb távolságra költözéskor is amennyiben a munkahely tömegközlekedéssel való elérése hat óránál hosszabb időt igényel. A hozzájárulás a lakásbérléshez és a közüzemi díjak fedezéséhez lesz felhasználható másfél éven keresztül, állami támogatásként.
A lakhatási támogatás 2013 formájú hozzájárulást az veheti majd igénybe, aki minimum állandó lakhelyétől 100 km távolságra talál munkát, e miatt pedig otthonától távol, a munkahelyhez közel kell költöznie, de igényelni lehet 100 km-nél kisebb távolságra költözéskor is amennyiben a munkahely tömegközlekedéssel való elérése hat óránál hosszabb időt igényel. A hozzájárulás a lakásbérléshez és a közüzemi díjak fedezéséhez lesz felhasználható másfél éven keresztül, állami támogatásként.
Bérkalkulátor 2013 - Nettó - Bruttó bér kiszámítása 2013-évre
A Bérkalkulátor felkeresésekor minden érdeklődő megtalálja a számára fontos kérdésköröket, legyen az akár a bérek kérdése, akár a járulékok témaköre. Tájékozódhat a bérkompenzációról a kötelező béremelésről, a nyugdíjak alakulásáról. Oldalunkon a bérkalkulátor 2013 használatával már kiszámolhatók a bérek 2013-ra vonatkozóan, csak be kell ütni a bruttó fizetést és azonnal látni, mekkora lesz a nettó kereset. Az új adózási évben a nettó bér kalkulálási metódusa alapjaiban változik meg.
Kiszámoljuk Önnek a nettó jövedelmét a 16%-os adókulccsal és az SZJA rendszerét markánsan érintő változtatásokat figyelembe véve
A számítás közben figyelembe veszük többek között:
- Az adójóváírás megszünését
- Az egészségügyi járulék 6%-ról 7% ra való emelését
- A szuperbruttó kivezetését 202.000 Ft bruttó fizetés alatt
- Társadalombiztosítás járulákfizetési plafon emelését (járulék fizetési plafon változását)
A bérek 2013-ban szintén változhatnak a családi adókedvezmény függvényében, az oldalon erről is minden fontos információ megtalálható. A kedvezmény igénybevételéhez meg kell felelni a törvényi elvárásoknak. Az érvényesítésre jövő ében is azoknak lesz lehetősége, akik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) értelmében jogosultak a családi kedvezményre. A családi adókedvezmény értelmében az egy vagy két kedvezményezett eltartott esetében havonta és kedvezményezett eltartottanként 10.000 forinttal, három vagy több eltartott esetében 33.000 forinttal magasabb összegű nettó keresettel számolhat a család.
Nagyban befolyásolják majd a bért, a nettó keresetet a folyamatosan változó adójogszabályok, ezekről is bőséges információval szolgál a Bérkalkulátor, naprakész hírek, cikkek formájában. Vonatkozik ez például azokra a munkanélküliekre, akik vissza kívánnak kerülni a munkaerőpiacra, pályakezdőkre, gyermeket vállaló szülőkre, mivel, a hírek szerint mindannyian adókedvezményre lesznek jogosultak 2013-ban. A FEOR–9-es szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók után a munkaadók a minimálbér összeghatáráig a most érvényes 27 százalék szociális hozzájárulási adó helyett csak 18 százalékot fognak fizetni. A bérek 2013-as alakulását és általában a megélhetésünket befolyásoló minden adat felkerül a Bérkalkulátor honlapjára, a telefonadótól, a cégautó adón keresztül a dugódíjig. Ha összességében kíváncsi arra, adott bruttó keresetből mennyit visz majd haza és ebből az adóváltozások után mennyi maradhat a családi kasszában, látogasson el a Bérkalkulátor oldalára, ahol nap mint nap frissített hírekkel követheti nyomon a változásokat.
regisztrációs adó 2013
Regisztrációs adó 2013 - Feltételek !
2011.szeptember óta a közúti forgalomban kizárólag magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező gépkocsik vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a magyar üzembentartóval rendelkező járművek csak magyar rendszámmal használhatók, illetve magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjármű-vezetők országon belül csak magyar rendszámmal ellátott gépjárműveket vezethetnek. Kivételek persze itt is vannak, így például a fő szabály nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyeknek forgalomba helyezését a hatóságnál már kezdeményezték, az életvitelszerűen nem Magyarországon élő személyekre és a többnyire nem Magyarországon tevékenykedő vállalkozásokra, szervezetekre. 2012 január 1-jétől változott a regisztrációs adó megállapítása és mértéke, elmondható, hogy kedvezőbb az eddigieknél. Akár tízezreket is megtakaríthat az, aki használt autót vásárol. Általánosságban csökken hazánkban a regisztrációs adó 2012-ben, sőt a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének javaslata alapján az is megtörténhet, hogy az új autók adóplafonját lecsökkentik 3,2 millió forintról 2 millióra. Ez elsősorban a külföldi rendszámos autók esetében az adóelkerülést szorítaná vissza, ami a kereskedők és az adóbevétel szempontjából is egyaránt kedvező lehetne. A regisztrációs adó 2013. évi táblázatából kiderül, hogy a hibridautók forgalomba helyezésekor idén 76 ezer forintot kell csak fizetni az eddigi 380 ezer helyett. 1,1-1,4 literes benzines, és 1,3-1,5 literes dízelautók után a regisztrációs adó 2012. évi mértéke az eddigi 350 ezer forintról akár 65 ezer forintra is csökkenhet. A villanyautók tekintetében az adó mértéke 0 forint. Azon új, vagy maximum egy éves személyautók esetében, melyek a legjobb környezetvédelmi kategóriába soroltak, a legkisebb kategóriában a fizetendő adó 250 ezer forint helyett csak 45 ezer. Az adó csökkenése leginkább az új autók vásárlására ösztönözhet, ez pedig meghozhatja az új autó vásárlási kedvet, ami igen kedvező hatással lehet az autóparkunk életkorára, valamint természetesen némi gazdasági fellendülést is eredményezhet ebben a piaci szegmensben. A változásokat elsősorban a motorok fejlődésének köszönhetők, hiszen az új táblázatban már szerepel az Euro5-ös környezetvédelmi norma, mint legkedvezőbb kategória. Úgy tűnik, hogy a használt autók avultatásának lehetősége megmarad, tehát például egy 5 éves autó esetén a díj felével, 11 esztendősnél negyedével, 20 évesnél pedig tizedével kell csak számolni.
A regisztrációs adó 2012. januártól fizetendő mértéke függ az autó környezetvédelmi besorolásától és korától, ennek tükrében néhány közkedvelt típus után fizetendő regisztrációs adó mértéke az alábbiak szerint alakul a 2011-es adó mértékéhez hasonlítva:
| Típus | Első forgalomba helyezés időpontja (hó/év) | Regisztrációs adó 2012 | Regisztrációs adó 2013 |
| Audi A6 2.0 TDI | 02/2008 | 377.000 | 271.000 |
| BMW 320d 184 PS | 06/2010 | 533.000 | 99.000 |
| Mercedes-Benz E 220CDI | 03/2010 | 1.011.000 | 187.708 |
| Opel Astra 1.7 CDTI Caravan | 04/2005 | 149.000 | 136.708 |
| Ford Mondeo Turnier 2.0 | 03/2009 | 438.000 | 323.000 |
| Peugeot 607 | 05/2007 | 163.000 | 114.000 |
A céges autók esetében nem ilyen kedvező a helyzet, itt a kiadások összességében megemelkednek, mivel a legnagyobb volumenű 1,6 literes erőforrással szerelt autók regisztrációs adója 2012. januártól, ha nem is nagyon nagy mértékben, de magasabb lesz. Ehhez még hozzá kell számolni az üzemanyag árak állandó változását, valamint a gázolaj jövedéki adójának emelkedését és természetesen a mindenre kiható 2 százaléknyi áfa növekedést is. Ezek a körülmények persze a magánautósok által fizetendő összköltségeket is befolyásolják, hisz a forint „mozgása”, az illetékek megemelése és egyes autómárkák árának emelkedése itt is megmutatkozik.
2012. november 3., szombat
szolgálati idő kiszámítása nyugdíjhoz 2013-14
Szolgálati idő - jogosultsági idő: mi a különbség?
Szolgálati időnek számít alapesetben az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Szolgálati időként kell figyelembe venni viszont emellett
- a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt
- a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
A jogosultsági idő azonban ennél sokkal szűkebbre szabott. A szolgálati időnek minősülő időtartamok közül - a kereső tevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony - mellett csak a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, valamint a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő számít jogosultsági időnek. Vagyis a hatályos jogszabály szerint a hozzátartozó gondozásáért megállapított ápolási díj folyósításának ideje nem számít jogosultsági időnek.
Szolgálati időnek számít alapesetben az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Szolgálati időként kell figyelembe venni viszont emellett
- a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt
- a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
- a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
A jogosultsági idő azonban ennél sokkal szűkebbre szabott. A szolgálati időnek minősülő időtartamok közül - a kereső tevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony - mellett csak a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, valamint a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő számít jogosultsági időnek. Vagyis a hatályos jogszabály szerint a hozzátartozó gondozásáért megállapított ápolási díj folyósításának ideje nem számít jogosultsági időnek.
munkavédelmi szabályok építőipar
Kétszer kettő néha öt? - Nagy kérdés, mit rejt a statisztika?
A tavalyi munkaügyi vizsgálatok adatai alapján kijelenthető, hogy a cégek többségénél igen gyakori a munkavédelmi szabálytalanság. A vizsgált vállalkozások 82,8 százalékuknál állapítottak meg munkavédelmi mulasztásokat a revizorok - írja a munkaügyi hatóságra hivatkozva a feketelista.hu.
Székely Tamás tapasztalatai szerint a munkavállalók sok esetben a munkavédelemre alkalmatlan felszerelésekben dolgoznak. Példaként említ olyan üzemet, ahol két, egymásra húzott cérnakesztyűben pakolják a munkások a forró anyagokat, például felhevült gumiabroncsokat. Előfordult olyan eset is, amikor nejlonruhát kaptak a hegesztők, amely a hő hatására olvadni kezdett, és az ügyeletben lévő dolgozó mobiltelefonját is megolvasztotta. A tapasztalatok szerint azonban sok ülőmunkát végző cégnél sem fordítanak kellő figyelmet a munkáltatók arra, hogy a dolgozóknak bizonyos időközönként fel kellene állniuk az asztaltól.
A szakszervezeti vezető elismeri, hogy sok esetben maguk a munkavállalók sem jeleskednek a munkavédelmi szabályok betartásában, például nem veszik fel a légzést nehezítő, ámde a porszennyezéstől védő maszkokat. A munkáltatók emiatt adott esetben könnyedén át tudják hárítani a felelősséget a dolgozókra.
Ugyanakkor a statisztikákból úgy tűnik, mintha jelentősen csökkent volna a munkabalesetek száma. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság legfrissebb adatai szerint 2012. első negyedévében összesen 3169 munkahelyi baleset történt, 170-nel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Még látványosabb a javulás a halálos kimenetelű baleseteket illetően: az idei első három hónapban 7, tavaly ilyenkor 22 baleset végződött halállal. Az egész évet tekintve tavaly összesen 17 295 munkahelyi baleset volt, azaz átlagosan minden naptári napra 47 eset jutott. Ebből 80 volt halálos kimenetelű.
Öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő
Öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként lehet elismertetni a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás (beleértve a doktorandusz-képzést is) keretében folytatott tanulmányok idejét is. A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő (a hosszabb) vehető szolgálati időként figyelembe. Ehhez a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 34 százalékának megfelelő összegű nyugdíjjárulékot kell megfizetni. A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell a járulékfizetést teljesíteni - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - míg a "visszamenőleges" időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni. A megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
magánnyugdíjpénztár hozamok 2013
A magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartók is jogosultak lesznek arra, hogy megállapodást kössenek a nyugdíj-biztosítási szervvel, ha nincs elegendő szolgálati idejük - tájékoztatott a nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában.
"Tekintettel arra, hogy a maradó pénztártagok 100 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjra szereznek várományt a biztosítási jogviszonyukban megfizetett 10 százalékos nyugdíjjárulékért cserébe, ezért valóban indokolt, hogy a megállapodás-kötési lehetőség, amennyiben nincs elegendő szolgálati idejük, a pénztártagok részére is nyitva álljon" - írja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az országgyűlés honlapján közzétett, Vágó Gábor LMP-s képviselő kérdésére adott válaszában. A szükséges jogszabály-módosítási javaslatot a nemzetgazdasági tárca szakértői már kidolgozták, benyújtásáról pedig a társadalombiztosítási törvény soron következő módosításakor fognak gondoskodni - közölte a miniszter. A hatályos szabályok szerint ugyanis a társadalombiztosításról szóló törvény jelenleg csak a magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkezőknek biztosítja azt a lehetőséget, hogy szolgálati idő szerzése érdekében a nyugdíjbiztosítási szervvel megállapodást kössenek - hívta fel a figyelmet Vágó Gábor. A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az úgynevezett átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ. A hatályos társadalombiztosítási jogszabályok azok számára is lehetőséget nyújtanak a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve szolgálati idő és az ehhez kapcsolódó, figyelembe vehető jövedelem megszerzésére, akik nem állnak (nem álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. A törvény szerint a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulékot kell megfizetnie annak a nem magán-nyugdíjpénztári tag nagykorú személynek, aki az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultságához szükséges hiányzó szolgálati időt - legfeljebb azonban öt naptári évet - kívánja szolgálati időként elismertetni. A hiányzó szolgálati idő elismerésére akkor köthető megállapodás, ha az igénylő öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, vagy aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be, de nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel. Megállapodást köthetnek a nyugdíjbiztosítóval azok is, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban. A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulékfizetési felső határ 2012-ben napi 21 700 forint, a minimálbér összege pedig havi 93 000 forint. A nyugdíjjárulék mértéke szintén 34 százalék. Azoknak is lehetőségük van megállapodást kötni, akik 1998-ban nem kaptak gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára amiatt, hogy a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Az érintettek erre az időszakra úgy szerezhetnek szolgálati időt, ha a megállapodás megkötésének napján érvényes gyes összegének (2012-ben havi 28 500 forint) a 10 százalékának megfelelő, vagyis 2850 forint járulékot megfizetnek. A gyes idejével megegyező otthoni gondozás idejére szóló megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)